Viking (2016) 73% 4★

Hát, hát….Hollywood ide vagy oda….ez sokkal jobb volt, mint egy amerikaiak által készített történelmi film. Tudnak az oroszok filmet csinálni, nem is akármilyet. Már tavaly feltűnt a film trailere, és azóta nagyon vártam, hogy végre meg is nézzem.
Maga a film nem rövid terjedelmű, majdnem két és fél óra, de ez tömény akció, látvány és minden ami viking.
A kora orosz, vagy ősorosz történelem kezdetén találjuk magunkat, ahol is I. Szvjatoszláv nagy fejedelem halála után három fiára hagyta a hatalmat, akik közül, persze kettő kifejezetten gyűlöli egymást, és szándékuk is, hogy a másikat a Valhallába küldjék apjuk mellé.
Amit nagyon eltaláltak a készítők az maga a képi megjelenítés, a díszletek. Az a bizonyos viking és ősorosz életmód sem maradhatott ki, és hát az erőszakos jelenetek sem. De pont ettől volt jó ez a film, hogy nem félt megmutatni azt, ami talán ezer évvel ezelőtt történt vagy történhetett. A nyers és tömény erőszakot, tele vérrel, mocsokkal, sárral és pogány véráldozatokkal.
Szinte érezhető volt képernyőn keresztül is a X. századi orosz vidék, táj, és hideg. Ugyanakkor a mozi végére még a Bizánci Birodalom is megmutatta magát. Azokon a képkocákon a látvány viszi magával a nézőt.
A színészekkel sem volt probléma, mindegyik azt hozta, amit kellett. Nem kellett nagy amerikai vagy világhírű név, anélkül is tökéletesen működött minden.
A főszereplő kétségkívül a legkisebb testvér, Vlagyimir, aki fokozatosan válik fejedelemmé, majd nagy fejedelemmé, és végül vezérré. Nem borulnak egyből térdre előtte, hanem apránként nyerte el az emberei bizalmát és tiszteletét. Jelleméről mindent elmond, hogy nehezen bocsát meg magának azokért a tettekért, amelyet az életben maradásért és a hatalomért meg kell tennie, de ha nem ölsz, akkor téged ölnek….erre az ifjú Vlad is rájött, és cselekedett is eszerint, de ezen felül továbbra is megmaradt embernek. Rogenda – aki a történelem szerint is az egyik felsége volt- az egyik kedvencem szereplőm volt Vlagyimir mellett. Tipikus női sors, de korántsem törte össze az erőszak, ami érte, hanem idomult az új helyzethez. Sajnálom, hogy a későbbi sorsa nem került bővebben kifejtésre a filmben. Aki a legellenszenvesebb volt, az Irina. Ő Jaropolk, Vlagyimir fivérének a felesége, aki szinte csüngött az ifjú fejedelmen, és szánalmas volt a vágyakozása utána. Maga a karakter sok esetben tiszta felesleges volt, a szemkidüllesztést leszámítva. Egy jelentben volt lényegi szerepe a keresztény fejedelemfeleségnek, de ezzel viszont árulóvá tette saját magát, persze csakis Vlagyimir kedvéért. Szánalmas női karakter volt számomra.
A film végére persze egyre több csata, bosszúból indított hadjárat képei elevenednek meg és láthatjuk, ahogy Vlagyimir végül meggyónva bűneit megkeresztelkedik egy gyönyörű bizánci templomban, majd így tesz a népe is, aki mindenben követi győztes fejedelmét.
Amiért az egy csillag mínusz, az pedig a besenyők ábrázolása. Úgy jelentek meg, mint a tatárok vagy mint a mongolok, ami a X. században egy kicsit érthetetlen számomra. A besenyők nagyon is a magyarokra hasonlítottak, mint kinézetükben, mint életmódjukban, mint pedig államberendezkedés szempontjából. Szóval ez engem kicsit szíven ütött, ezért vontam csak le az egy csillagot, az amúgy hibátlan és tökéletes történelmi film csillagjaiból.