Egy film arról, hogyan próbálja életben tartani kislányát ornitológus édesapja szeretete, aki a perui őserdőn keresztül, vadállatok szorításában hozzá indul. Útja során kénytelen felnőni, mert a repülőgép, mellyel apja után utaznak, lezuhan, és édesanyját is elveszíti. A család együtt ünneplése… [tovább]
Egy film arról, hogyan próbálja életben tartani kislányát ornitológus édesapja szeretete, aki a perui őserdőn keresztül, vadállatok szorításában hozzá indul. Útja során kénytelen felnőni, mert a repülőgép, mellyel apja után utaznak, lezuhan, és édesanyját is elveszíti. A család együtt ünneplése meghiúsul, a túlélésé és a lehetséges találkozásé lesz a főszerep. Hogyan találhatna egymásra a kislány és az édesapja? Vajon túléli a kislány a vadon nyers, erőszakos támadását? Vajon vannak még csodák?
"Juliane Diller egy 62 éves német hölgy, elismert zoológus, fő kutatási területe a denevérek vizsgálata. Münchenben él, a bajor állami zoológiai kutatóintézetben dolgozik. És a mai napig rémálmai vannak egy 46 évvel ezelőtti repülőgép-szerencsétlenség miatt, aminek az egyetlen túlélője volt. A története a leghihetetlenebb túlélősztorik egyike
Az 1970-es évek elején Juliane még a leánykori nevén, Juliane Koepckeként Peruban élt biológus szüleivel. Limában járt gimnáziumba, az édesanyja is a fővárosban dolgozott, az apja pedig az Andok túlsó oldalán, az amazonasi őserdőben egy zoológus kutatóállomáson. 1971 karácsonyán az akkor 17 éves Juliane az anyával felült egy repülőre, hogy az ünnepeket együtt töltse a család. A gép – egy Lockheed L-188 Electra Turborop – sosem érte el a célpontját, a hegyeken átkelve, az őserdő felett viharba került, villámcsapás érte, az üzemanyagtartálya kigyulladt, a szárnya leszakadt. A több darabra tört gép 3000 méterről zuhant bele a dzsungel kellős közepébe. A fedélzeten tartózkodó 92 emberből 91 meghalt a balesetben.Juliane Koepcke volt a kilencvenkettedik. Hogy hogyan élte túl a három kilométeres szabadesést, máig nem tisztázott, szakértők szerint valószínűleg annak köszönhette az életét, hogy bele volt szíjazva az ülésbe, ami a két szomszédos üléssel együtt kiszakadt a gépből, és ejtőernyőként lassította a zuhanást.
Már maga a zuhanás túlélése is egy kész csoda volt, hát még az, hogy a világ egyik legveszélyesebb helyén tíz napon át életben maradt. Végül favágók kunyhójába futott bele a folyóparton, akik segítettek neki, csónakkal bevitték a legközelebbi településig, ahonnan már kisrepülővel kórházba tudták szállítani. Amikor felépült a sérüléseiből, az apjával azonnal hazaköltöztek Németországba. Itt végezte el az egyetemet, de a doktori címe megszerzése után visszatért Peruba az őserdőben a helyi élővilágot kutatni. [bezár]
