Trinity Blood – Vér és kereszt (2005–2005) 75% 28★

Eljött az ideje annak, hogy megírjak egy hosszú értékelést erről a műről. Kezjük ott, hogy kiskoromban, kb alsóban láttam mindig az Animaxon, és nagyon imádtam Abelt. spoiler Aztán rendesen, részről részre csak 6. osztályban néztem meg, ami nem ma volt, így kb semmire nem emlékeztem az egészből. De most kedvet kaptam hozzá és megnéztem. Ki szeretném emelni, hogy nagyon szép az animáció és a helyszínek, a magyar szinkron is elég jó hozzá. Azonban a végére egyre világosabbá vált, hogy 24 rész mennyire kevés, ráadásul mellette a Trinity Blood FanWikit is böngésztem és elkezdtem a mangát, szóval a sztori kivitelezése egy kis űrt hagyott bennem. Persze, rengeteg mindenre utalnak benne, de nem fejtik ki. spoiler Nagyon izgalmas az egész alapsztori, de sajnos ebből nem sokat látunk viszont az animében. Viszont ami maradt és amivel dolgoztak, az jól működött és minden mindennel összefüggöt (habár a végét összecsapták). Még a kis tündérek is haszonsak voltak a maguk módján.
Térjünk át a karakterekre:
Abel: Szerintem az anime nagyon jól elkapta Abelt. Különösen kedveltem, hogy habár az elején végtelenül „kiparodizálták”, a végén a nagy fináléban már nem látjuk ökörködni. Igazából Abel egy stabil karakter, aki a többieket segíti a fejlődésben, közben meg ő is hajlamos magába omlani és feladni, hogy ezúttal a többiek segítsenek neki.
Esther: A mi kis nővérünk adta fel nekem a leckét. Az elején a meggondolatlansága és a makacssága néhol irritált spoiler De Abel kis „tanításai” és kedvessége, továbbá az Ionnal való kapcsolata nagyon szépen kibontja Esther karakterét, a végére nagyon megkedveltem. Igazából hálás vagyok annak a néhény bakijának, mert így nem lett Mary Sue.
Ion: A kis ficsúr. Na őt aztán pofán vágta a karakterfejlődés rendesen, és ez Esthernek is köszönhető. „Vámpír létére egy nagyon emberi karakter”, bár szerintem ez így nem egy megfelelő kijelentés, hiszen a konfliktusok is abból fakadnak, hogy az emberek a Matuzsálemeket „vámpíroknak”, azaz szörnyeknek tekintik. De Abel nagyon szépen rávilágít az Asthás epízódokban Asthának, hogy igazából mind a két faj egyforma, hiszen ugyan úgy lehetnek boldogok, szomorúak, és bosszúra is szomjaznak. Ráadásul a manga elején találkozhatunk egy matuzsálemmel, akit kihagytak az animéből. Abel végig emberként utal rá a harc során és a férfi a halála előtt megköszni, hogy „emberként” kezelte.
Az Order és a Contra Mundi szintén minimálisan jelent meg, Cainról alig tudunk meg valamit. Főleg úgy, hogy az utoló epizódot úgy oldották meg, hogy SEMMI. Egy kis csata, majd flashback és semmi. Kihagyták gyakorlatilag és utalásokkal próbálták helyettesíteni. spoiler Nagyon sajnálom, hogy nem kaptak több játékidőt, még egy 10-20 résszel helyre lehetett volna pofozni. DE ami elkészült, az nagyon jó és élvezhető. Habár az opening csak jelenetekből van megvágva, az ending nagyon szép és különösen tetszik, hogy mind a kettő szövege reflektálható Abelre.
A helyszínek is nagyon szépek. István (azaz Budapest) és a Lánchíd meganimálása nagyon menő lett. Viszont nem tudok eltekinteni attól, hogy néhány ország nevét… érdekesen megváltoztatták. Albion=Anglia, ez még korrekt. Azonban Németország a GERMÁNIKUSZ (Germanicus) nevet kapta. Én ott azt hittem, hogy felsírok. De mit várunk el? Hogy ezer év múlva két hatalmas világégés után is ugyan úgy fogják hívni a megmaradt országokat, mint 2020-ban? A Vatikán szerepe is kifejezetten érdekes, Caterinát nagyon kedveltem.
Igazából még nagyon sokat tudnék írni úgy kb mindenről, de szerintem felesleges.
Bárkinek tudom ajánlani, aki szereti a vámpíros animéket. Megéri megnézni, ezért sem húztam le a csillagozást. Nagyon tetszett még így is és szerintem élvezhető az egész. A mangát biztosan végigolvasom, és már a regények is felkeltették az érdeklődésemet, amikből az egész anime/manga adaptáció készült.

Emlékszem, akkoriban csúnyán lehúzták (a Gun x Sworddel együtt), hogy megint egy Trigun-klón. Nos, lehet, de volt létjogosultsága. Az ilyen vámpíros téma mindig bejön, a karakterek megfelelően árnyaltak, van benne egy-két (mondjuk valljuk be, kiszámítható, de) jó csavar, és a látványvilága is teljesen rendben van. Ezenkívül nem is tudnék más animét mondani, amiben van olyan rész, ami Budapesten játszódik.

A Trinity Blood eredetileg egy regénysorozat, amiből manga adaptáció is készült, ami szépen le is fedi azt. Az anime viszont a maga 24 részével a történetnek csak a felszínét a kapargatja.

Az író egyértelműen szerette a Trigunt és a Hellsinget, valamint kicsit beleásta magát a Bibliába is.

Az anime egyáltalán nem tökéletes.

Viszont amit imádok benne (+infók is lesznek az animéhez képest):
– átlengi az egészet egy melankólikus hangulat (eleve a történet miatt is, másrészt az író, Yoshida Sunao korai halála is rányomja a bélyegét…)
– BAROMI JÓ A SZTORI. A jövőben járunk, egy földi atomháború és egy marsi kolonizáció után, a világrend teljesen átalakult, a Vatikán, Albion (Anglia) és a Birodalom (Bizánccal a középpontban) a vezető hatalmak. Emberek és vámpírok (matuzsálemek) folytatnak politikai játszmákat, terroristák próbálják egymásnak ugrasztani a két tábort és a Vatikán egy speciális egysége (ezek lennének a főszereplők) azon munkálkodik, hogy fenntartsa a törékeny békét emberek és vámpírok között.
– Nem klasszikus vámpírok vannak itt, hanem nanorobotokkal „fertőzött” marsi telepesek leszármazottai. (A vámpírokra jellemző jegyek – vérre szomjazás, fényérzékenység – csak a Földre visszatérve jelentek meg.) A négy díszpéldány (Abel, Cain, Seth és Lilith) pedig jóval erősebb és hosszabb életű vámpírok (krusnik-ok), akik különböző mértékben tudják kihasználni a nanorobotok adta képességet (Abel legtöbbször csak 40%-on üzemel Krusnik módban). Baromira tetszik az is, hogy árnyoldala is van ennek a szupervámpírságnak. 100%-on ugyanis spoiler
– A karaktereknek van fejlődéstörténete… Eszter nővér csőlátású vámpírgyűlölőből egy remek diplomatává válik, a vámpírok közül is néhánynak szépen formálódik a hozzáállása az emberekhez (Ion…Astha…), Abel meg…Nos, Abel karaktere úgy az igazán érdekes, ha olvasta az ember a regényeket és/vagy a mangát. spoiler. Ja, eredetileg a négyesből ő volt a spoiler.
– A zenék nagyon jók.
– Pont azokat az elemeket kopizta az író a Hellsingből és a Trigunból, amik azokban nagyon tetszettek. spoiler
– A legangyalibbnak tűnő karakterek a legnagyobb rohadékok a történetben. (spoiler, Cain. Cain ráadásul krusnik formában olyan, mint egy szeráf.)
– Van benne egy nagyon szép rész: Abel spoiler évig őrzi és gyászolja spoiler.

Ami nem tetszik:
– sokszor csúnyácska, Tesco gazdaságos animáció
– MIÉRT NEM BONTOTTÁK KI JOBBAN A MARSI VONALAT?! (Én tudom, mi történt, mert olvastam a könyveket és a mangát, de basszus ezeket néhány jelenetnél (spoiler tovább is bontogathatták volna.
– van néhány logikai bukfenc, ami idegesítő (a krusnikok simán visszanöveszthetik a leszaggatott végtagjaikat, elporladhatnak és a lefejezés se okoz végleges halált, de akkor spoiler Miért?!

Summa summarum: a Trinity Blood egy rohadt jó történet és mivel az anime ezt csak megpiszkálgatja, a regények pedig Magyarországon még angol fordításban is beszerezhetetlenek, inkább azt javaslom: ha ez minimálisan tetszett, akkor mindenképp olvassátok a mangát. (Az hál' Istennek online elég könnyen fellelhető.)