Tokyo Revengers (Tokyo Revengers 1.) (2021–2021) 79% 29★

Mielőtt elkezdtem írni az értékelésemet, azon gondolkoztam, hány csillagot is adjak rá, illetve megnéztem hány %on áll és ki mennyi csillagot adott rá. A szemem keredkedett a 80+%on és a 7-10 csillagokon, ugyanis nekem nagyon vegyes érzéseim vannak ezzel az animével kapcsolatban. Nem érzem azt, hogy megérdemli a magas pontszámot, ugyanakkor azt sem, hogy túlságosan lehúzzam.
Egyszerre idegesített és nézette magát.
Számomra nagyon sok negatívum volt az animében. Kezdjük a grafikával, nem minden esetben tetszett. Főleg Tekemichi kivitelezése, akin egyáltalán nem látszott, hogy eltelt 12 év. Aztán ott az időbeni elhelyezés. Sokáig nem tudtam eldönteni, hány évesek a karaktereink, pedig egyszerű fejszámolással ki lehet számolni, és ki is számoltam, mégis nekem ez a motoros bandázós környezet valahogy nem passzolt az életkorukhoz, mindig idősebbnek állította be az agyam őket, mint amennyik, és minden alkalommal, mikor kiírták a szereplők éppen akkori életkorát, arcon csapott a felismerés, hogy tulajdonképp ezeknek a sárcoknak még ott a tojáshéj a seggükön. 12 évesen már motort vezettek, tetováltak és ilyenek. Ez japánban elfogadott dolog? Nem hiszem, amilyen szigorú szabályaik vannak, már ha csak az iskolai rendszert nézzük. Szerintem sokkal jobb lett volna, ha rádobnak még egy kb. 6 évet, akkor a múltban lennének olyan 18-20 évesek, a visszaemlékezésben meg 16, szerintem sokkal reálisabb lett volna, mint ez így. Akkor a szülők hiánya sem lett volna annyira feltűnő, de még így is a kívülállók, a rendőrök, mentők hiánya elég zavaró volt. Persze voltak rendőrök, de mindig csak az utolsó utáni pillanatban értek a helyszínre, de ezen kívül se egy igazoltatás, se semmi. Senkit nem zavart, hogy gyerekek verik szét egymást nyilvános/lakott területen. Értem én, hogy senki nem szeret belekeveredni az ilyenekbe, de akkor is, számomra ez zavaró volt. Kissé aggasztó a közbiztonság japánban, ha ez valóban így megy.
Aztán ott volt még Takemichi. Nem gáz, ha valaki töketlen, de legalább próbálkozott volna, ha már annyira elhatározta magát. Minden egyes alkalommal elterelődött a figyelme, nem emlékezett miért ment vissza, mit beszélt Naotoval, mi a célja. Ostorozta magát, hogy megint nem tudott mit tenni, holott csak állt és várt, egyfolytában bőgött. Már ha ránézett valaki, már akkor elbőgte magát. A másik meg, hogy miért nem tanult meg verekedni? Ott volt a lehetőség, hogy megkérje valamelyiket, hogy tanítsa meg, de eszébe nem jutott volna. Ez, ezek a végére már nagyon idegesítő volt számomra. Ennek ellenére, ahogy írtam, nézette magát az anime. Voltak szereplők, akiket kedveltem, miattuk néztem az animét, és persze azért is, mert egyébként jó az alapja, tetszik az időutazós része, és érdekes az egész, és kíváncsi is vagyok, hogy végül sikerül-e teljesen megváltoztatnia a jövőt Takemichinek. Úgyhogy a folytatást is nézni fogom, meg persze a színdarabot is meg fogom nézni belőle, már csak Mikey és Draken színészei miatt is.

Azta! Imádom a shounent, sok animét is láttam már a témában mégis még mindig akad még olyan ami meg tud lepni :D Itt van rá a példa. Nagyon jól össze van rakva a történet spoiler A zenék is többször hallgatósak és van is jópár kedvenc ^^

Majdnem minden karaktert imádtam, a történet is jó volt, a zene is és a rajzolás (bár abban voltak azért hibák) is. De a főszereplő annyira irritált néha, hogy az nem igaz xD Először is az, hogy miért nem tanult már meg verekedni kicsit? Jó, ne olyan szinten, mint mondjuk Mikey, na de akkor is… Másodszor, ha már kitűzött egy célt és azért ment vissza a múltba ne felejtse már el. Harmadszor pedig, többször volt az, hogy csak néztem, hogy inkább nem kellett volna megszólalnia, ha máskor meg nem tesz semmit. Lehet, hogy csak szimplán nekem nem volt szimpi nem tudom (még nagyon nem olvastam egy véleményt sem) Ennek ellenére, a többi karakter miatt főleg, de maradtam és nagyon nézette is magát, úgyhogy gyorsan a végére is értem. Kedvenc karakterem lett többek között Draken, Hanma és még Kisaki is. Szóval szerintem egy jó anime volt összességében.

Ha nem lett volna rá kihívás, soha a büdös életben nem néztem volna meg ezt az animét. Egyszerűen nem érdekelt.
Pedig az alapötlete egész jó. Ki ne akarná megváltoztatni a jövőt, ha kapna rá lehetőséget?
A gond csak az, hogy a főszereplő, Takemichi annyira nem egy hőstípus. Összesen 2-3 erős pillanata van az animében, a többi részben meg bőg. Az ő fiatalítása sikerült a legkevésbé, a 10+ évet nem igazán vettem rajta észre. Az meg a másik, hogy ő az aktuális bokszzsák.
De nem csak ez volt a bajom vele. A szereplőkről annyira nem hittem el, hogy középiskolások, egyszerűen túl felnőttek voltak. Mondjuk nem ismerem a japán motoros bandákat, de mint mondtam, nem is érdekelt.
A történet sem egy nagy „was ist das”. Takemichi ugrál az időben, hogy a Toman bandán keresztül megváltoztassa a jövőt. Egyedül ami plusz pont volt, az az a tény, hogy az időugrások közötti részt nem ismerte. Így mindig bekerült egy szituációba, amiről fogalma sem volt.
Nagyon nem kötött le a történet, egyszerűen érdektelen volt számomra az egész.

Tokyo Revengers. Az anime, amit tavaly azért kezdtem el, mert ez folyt a csapból is, most meg egy kihívásnak hála be is fejeztem végre.
Igazából leginkább azokat tudom ismételni, mint mások.
Mikor még csak 6 részt láttam belőle, úgy éreztem, túlságosan lenézik Takemichit. Most se utálom annyira, tud cselekedni, ha igazán igazán akar, de négyszer annyi epizód után már nekem is sok volt az állandó rinyálása.
Szépen szólva: ezek annyira 14-15 évesek, mint én 40. A szülők nagyon lesz*rhatják a gyerekeiket, ha hagyják őket bandázni és agyonveretni magukat. Drakennél és Kazutoránál kaptunk némi magyarázatot, de a többieknél még nem. A mentők és a zsaruk meg olyan későn érkeznek mindig a helyszínre, hogy addigra elvérzik az ember ötször. spoiler
Mégis nézette magát. Az időutazós dolog érdekes, jó látni, hogy a múlt változása mennyire befolyásolja a jövőt. És a Tomanban van pár karakter, aki érdekel. Szóval remélem Takemichi majd felnő a feladathoz, és megmenti őket Kisakitól.

Japánban több évtizeden át nagy népszerűségnek örvendtek a bandázós-motoros animék, de aztán mintha a fényük a kilencvenes évek végére megkopott volna. A Tokyo Revengers ide tért vissza, mindezt úgy, hogy maga a sorozat is utal rá, hogy egy letűnő műfajt láthatunk. No persze nem is egy hagyományos sorozatot látunk, hanem egy érdekes időutazós sztorit, ahol főhősünk célja, hogy megreformálja a Tokyo Manji bandát, hogy ezzel megakadályozza, hogy egy erősen Jakuza-szerű bűnszervezetté nője ki magát. Az időutazás koncepciója váratlan és megmagyarázatlan, de többé-kevésbé van mögötte egy saját logika, amit kihasznál, ami jó, mert megfelelően követhetővé teszi a történetet. A szereplők stimmelnek: árnyalt karakterek, de a jók szerethetőek, a rosszak utálhatóak, és persze sokan vannak a két szélsőség között is. A történetvezetés jó, a csatajelenetek kettősségét pedig jól sikerült ábrázolni: egyszerre nevetségesen kicsinyesek és nagyon epikusak.
Egyetlen gond van ezzel a sorozattal, mégpedig, hogy főhőse, Takemichi egy komplett idióta. Igen, persze, megvan benne az eltökéltség, a bátorság, és az első felében simán fejest ugrik a vesztes helyzetben a biztos halálba, mert így van valami nevetségesen kicsi esélye, hogy a halálával még így is győzhet (egyébként ez a sorozat legnagyszerűbb része). De! Minek nagyon keménynek lenni, ha egyszer spoiler? Meg ha ott a gonosz egyébként nagyon zseniális terve, aminek a végrehajtása során, ha konkrétan egyedüliként tudja, hogy ki az ellensége, rögtön értenie kellene mindent, és mégis azon bukik az egész, hogy ötlete sincs arról, mit lát… Azért ez gáz egy kicsit szerintem. Meg az, hogy a sorozat második részében már nincs meg benne ez az első részben látott, gyakran már-már szerethetően nevetséges elszántság, amikor az utolsó leheletéig küzd a győzelemért, hanem csak kb. hagyja, hogy folyjanak körülötte a dolgok (spoiler). Szóval nagy kár, és talán az a probléma, hogy az eredeti alkotó túl nagyban gondolkozott, túl hosszú történetet akart, mert a logikai bukfencek nélkül ez egy igen profi, de rövidebb mű lenne, és ez jót tenne neki.
Azért nekem nagyon tetszett így is, de kár érte, mert ennek bizony még ennél is jobbnak kellett volna lennie.

Na, most valami értékelést kéne írnom. Szóval, az animét egy kihívás miatt néztem meg, meg már amúgy is egy éve ott állt a várólistámon. De őszintén szólva, szerintem kinőttem már az ilyen bandaháborús dolgokból, mert pár rész után nem nagyon csigázott fel. Nem mondom, hogy rossz, mert vannak benne nagyon élvezetes dolgok, egy-két érdekes karakter, de ennyi. A főszereplő Takemichinél idegesítőbb karaktert nem tudok elképzelni. Vagyis de, csak ő is elég irritáló. Oké, emberien és hétköznapi ésszel érzékeli a dolgokat, de nekem néha túl sok volt a sok rinyája, meg sírása. Főleg, mert nem igen használja ki, hogy tudja, mi fog történni a jövőben. Egyébként maga az időutazós téma érdekes, itt pedig picit még csavartak is rajta, ami új színezetet adott a történetnek. De ettől eltekintve sem tudott túlságosan megnyerni magának. Habár talán belenézek majd a második évadba az első évadvégi cliffhanger után.
Kedvenc karakterem talán Draken, mert bár mindig tök nyugodtnak tűnik, de oda tud csapni, ha kell. Rajta kívül Bajit bírtam még, meg Mickeyt, akik szintén üde színfoltok a maguk módján.
De Kisakit és a másik színes hajú gyereket ki nem állhattam. Szóval, szép volt, jó volt, de nálam nem érte el a 8 csillagot sem. Hátha a következő évad jobb lesz.

Életem egyik legjobb és legizgalmasabb animéje.

Megjelenés óta szemezgettem ezzel a művel és nagyon örülök, hogy végre megnéztem mert tényleg egy akció dús pörgős darabról van szó amit sehol nem tudtam unni. A végéig fordulatos volt tele csavarokkal. Bár nem is nagyon vagyok a téma szakértője ezert lehet engem könnyebben is meg lehetett lépni :D. Az utolso részén viszont nagyon ki vagyok akadva. Ez nem volt lezárás és egy elhamarkodott valahogy zárjuk le, kinek milyen ötlete van rész volt. Nem akarom feldolgozni. Olyan szép volt aztán így elrontani :((

Messze nem tökéletes. Sőt.
Az egész úgy érzem pont a főszereplő miatt kanyarodik el rossz irányba. Takemichi néha szerethető, bátor és hősies máskor meg egy töketlen barom. A dolgok történnek körülötte, tudja mit kéne megakadályoznia és csak áll, hogy jaj ne, nem sikerült.
Könyörgöm még zajlott a jelenet, még nem történt meg a konkrét esemény, de ő már feladta!!
Az időutazás egy jó modern csavar csak nincs sok értelme, ha az időutazó hülye.
Mert mi értelme van tudni a jövőt, ha képtelen értelmezni azzal a három még nem kisírt agysejtjével a jelent?!
Mindettől függetlenül akciódús és érdekes a sztori, és mindenképp folytatni szeretném majd. Alapból nagyon oda vagyok az egész motoros banda/huligán kultúráért.
És hátha Takemichi is jó irányba fejlődik ahogy halad a történet.