Marina Leonova okkult tudományok iránt érdeklődő bölcsészhallgató, és nem találja a helyét a világban: a barátai kinevetik a háta mögött, a tanárai nem veszik komolyan, ahogy pedig egyre mélyebbre zuhan a depresszióba, a fiúja, Artur is dobja csinos évfolyamtársnőjükért, Vikáért.
Amikor… [tovább]
Temnyy mir (Dark World 1.) (2010) 1★
Képek 6
Szereposztás
Várólistára tette 12
Kiemelt értékelések
Igazából nem tudom, mit kezdjek ezzel a filmmel. Hét csillag, mert: a Világok Őrénél jobb, de a Valóság határánnál gyengébb. Tehát így logikus.
Mindenekelőtt szeretném megemlíteni az operatőrt, akinek szívem szerint megráznám a kezét. Végre egy ember, aki tudja, hogy és mennyit szabad használni a lassított felvételt, tud hatásos vágásokat csinálni, amik fokozzák a feszültséget. Az előző két film után már kezdtem elveszteni a hitemet az orosz operatőrökben, de a Dark World visszaadta. Úgy általában, a film elejének van egy kimondottan jó hangulata, szájbarágós párbeszédek híján általában fogalmunk sincs, mi történik és miért, és ez nagyon tetszett.
Utána viszont valahogy átlépünk a tucatfantasy-ba. Semmi nem kap magyarázatot, csak vannak boszorkányok, varázslók, démonok, és ölik egymást. Végig leköt, izgalmas, de sokkal többet sejtet, mint amennyit ad.
Marina a film elején halálosan irritáló, viszont amikortól beindul a tényleges cselekmény, egy-két hülye jelenettől eltekintve kimondottan szimpatikussá válik. Kicsit határozottabb, hűvösebb lesz, és van néhány igazán menő belépője. Svetlana Ivanova egyébként hihetetlen szép színésznő, kár, hogy az első jelenetekben vagy fél kiló smink van az arcán, utána fél kiló smink elkenődve, így ezt csak a film második felében lehet realizálni.
Kosztyának fogalma sincs, mit keres a cselekményben, de ennek megfelelően a legszerethetőbb, és legintelligensebb karakter, illetve még Khelvit kedveltem meg igazán. A színészek nem ripacskodnak (kivétel a Vikát és Arturt alakító két színészt, de miután mellékszereplőkről van szó, ezért nem foglalkozom velük túl sokat), természetesek, egy átlag amerikai YA-hoz képest kimondottan jók a fiatalok is.
A világ klassz, bár tényleg nem túl eredeti, és kicsit furcsa, hogy általában nem tudjuk, milyen kultúrkörből akar meríteni. Nyilván előkerülnek az orosz mesék, de közben az egésznek annyira kelta hangulata van, hogy ezerszer inkább azt hívja vissza. A boszorkányok teljesen olyanok, mint az „Arany Iránytű”-ben. A zene hangulatos, nyúl elcsépeltebb témákhoz, de a célnak megfelel, a környezet pedig, ahol az egész játszódik, az erdők, a tavak mind elképesztően gyönyörűek.
Összességében nem életem filmje, de amíg tartott élveztem, és meg fogom nézni a második részt is. Leköti az embert erre a bő másfél órára.
Folytatása
Összehasonlítás |