Depardieu iszik és részegen száguldozik, Belmondo idióta és állandóan röhögő-görcsöt kap, Delon sznob és mindenkit kioktat, Michel Piccoli alkoholista, Jean-Claude Brialy meleg és együtt él színésztársával. Az évszázad francia sztárparádéját hozta össze Bertrand Blier rendező a Színészek című… [tovább]
Színészek (2000) 3★
Szereposztás
Várólistára tette 7
Kiemelt értékelések
Színészek (2000) 43%
A különböző filmértékelő oldalakon látható alacsonyabb pontszámok annak ellenére indokoltak száz százalékban, hogy ez egy rettentően kedvelhető metafilm, egy önmagáért létező alkotás, ami egyszerre hódolat és görbetükör a színészmesterség, illetve a XX. századi francia színjátszás legnagyobb, elkészültekor még élő legendái előtt.
Talán ebből már sejthető, hogy nem is való mindenkinek, lutrira leülni elé szinte kódolt csalódás. Kivétel, ha a néző ismer a színen forgó művészek közül legalább néhányat, vagy egyszerűen csak kedveli nézni, ahogy a leghétköznapibb, esetleg a legelvontabb szituációkban tehetséges színjátszók improvizálnak.
Az azonban nagy csalás, hogy ki ebben az egészben a „főszereplő”. Miközben a nyitó képsorokon látható három-négy, ma már legendás, de nyilvánvalóan kisebb kaliberű színész-nagyság nagyjából végig látható a „cselekmény” során (az én kedvencem amúgy Rich és Villeret volt), addig Depardieu, Delon és Belmondo cameóznak csupán, gyakorlatilag saját maguk jellegzetes típuskaraktereit hozzák pár perc erejéig. Delon például ugyanazzal a rá nézve nagyon hízelgő öniróniával parodizálja saját magát, amit az Asterix az Olimpiánban is láthattunk.
A szinkron természetesen hűen követi a film irányvonalát, halljuk a színen annak rendje és módja szerint Fülöp Zsigmondot, Sztankay Istvánt és Helyey Lászlót is.
Érdekes, elvont, rendkívül öncélú alkotás. Csak és kizárólag azoknak ajánlanám, akik rajonganak a francia filmért.
Népszerű idézetek
Villeret: – Egy jó színész az iszik! Csak nem ítélik ezért, vagy igen?
vendég: – De hát senki nem akarja elítélni, uram.
Villeret: – Minden nagy színész iszik.
Marielle: – Gérard Philipe sohasem ivott.
Dussollier: – Laurence Olivier se.
Villeret: – Carmet viszont igen.
Marielle: – Jó Carmet igen. Az nem vitás.
Villeret: – Depardieu iszik.
Marielle: – Na jó, hát…Depardieu, na… hát!
Villeret: – Piccoli is iszik.
Marielle: – Piccoli?
Villeret: – Igen, Piccoli iszik.
Dussollier: – Ugyan Piccoli sosem ivott. Én nem láttam részegnek.
Villeret: – És engem részegnek látsz? Akkor? Legyen szíves, hozzon még egy pohárral.
Színészek (2000) 43%
– Meg tudnád csinálni újra… úgy, hogy a ribanc úgy hangozzon, mint egy szerelmi vallomás?