Swann szerelme (1984) 70% 8★

Ez egy „érdekes” és „tömény” film. A könyvet nem olvastam, így elmondhatom magamról, hogy teljes tudatlansággal ültem le elé. Társaságban. Nem kellett volna. :D Túl szégyenlős vagyok ahhoz, hogy ilyesmit nézzek másokkal – konkrétan családdal. Az egyedüli kivételt a párom képezi, de őt meg nagyon nem érdekelte. XD
Nekem már „sok” volt a meztelenkedés, meg a letolt gatya, így nyilván nem álltam meg pirulás nélkül…
Jeremy Irons olyan sok újat nem mutatott ebben a szerepben, legalábbis azokhoz képest, amiket eddig láttam tőle. Ó a jóképű, művelt arisztokrata, aki minden hölgynek igazán kellemes társaság. Jó, talán ENNYIRE féltékeny nem volt még, de mivel remek színész, ezt is természetesnek vettem a részéről, nem csodálkoztam rá. :D
Alain Delont fura volt egy ilyen spoiler szerepben látni. Meg az egész fizimiskája hozzá… Szörnyen antipatikus benyomást keltett, legalábbis bennem. Függetlenül a spoiler alá elrejtett ténytől… Plusz szöget ütött a fejemben, hogy a két pasi között (Delon – Irons) a valóságban 13-14 év van, ehhez képest nekem teljesen egyidősnek tűntek végig. :D
Fanny Ardant karakterét csíptem. Sajnáltam egy picit, hogy nem érte epedt úgy főhősünk… :D
Ornella Muti jó volt, de semmi extra. Ezt a szerepet rá szabták. Odette nekem (se)nem volt szimpi különösebben, az a helyzet. Meg bevallom őszintén, a film alapján annyira nem is esett le, hogy akkor most vele mi a helyzet pontosan. spoiler
Az egyik nagy tanulság pedig igazán tetszett: hiába nem az eseted valaki, hiába nem akarod szeretni, észrevenni, belefurakszik a gondolataidba és onnantól kezdve ízlés ide, ízlés oda, beleestél valakibe, akiről soha nem is gondoltad volna. :D Bizony, ez már csak így van… :D És nem feltétlenül csak a szerelemben.