Egy izlandi falucska melletti tanyán él a tizenkét éves Hera a családjával. Amikor a bátyja halálos balesetet szenved, a temetés után felölti a szeretett testvére Motörhead-pólóját és bőrdzsekijét, majd összepakolja és felgyújtja a saját ruháit. Ettől a naptól kezdve metálzene rajongó lesz. Tíz… [tovább]
Sötét zenék (2013) 25★
izlandi · angol
Képek 1
Szereposztás
| Thora Bjorg Helga | Hera |
|---|---|
| Ingvar Sigurdsson | Karl |
| Sveinn Ólafur Gunnarsson | Janus |
| Halldóra Geirharðsdóttir | Hera anyja |
| Hannes Óli Ágústsson | Knútur, Hera barátja |
| Óskar Logi Ágústsson | Baldur, Hera bátyja |
Kedvencelte 6
Várólistára tette 64
Kiemelt értékelések
csartak
„Hera arról álmodik, hogy rockzenész lesz.” Nos, azt látom, hogy zenél, gitározik, de ebből az álomból szinte semmi nem jön át. Hera lázad és rombol, és a múltat nem feledve sodródik a hétköznapokban. Figyelem! izlandi dráma! szóval úgy nézzétek, sajátságos nagyon. :)
Az utolsó jelenet végén viszont nagyon röhögtem, jó lezárása a filmnek. :)
És a Megadeth – Symphony of Destruction szól közben:
https://www.youtube.com/watch…
csokidani
Nagyon vártam, és óriásit csalódtam. Ez a film egyszerűen rossz. Minden ízében (majdnem; a zenék jók). Pocsék színészek, hiteltelen alakítások, jellemtelen karakterek. A főszereplő csaj alakítása semmilyen, lelketlen,; egy amatőr színjátszócsoport kezdő tagjára emlékeztet a játéka színvonala. Karaktere nem a fájdalomra épül, hanem egy fájdalmon alapuló, majd azt alibinek felhasználó kislányos hisztire, addig se kell felnőni, dolgozni, komolyan venni bármit is. Minden tini szeretne örökké lázadni, és ezt ki is nőjük egy idő után; na ez a karakter talált alibit h ezt ne kelljen megtennie, és látjuk milyen szánalmas is tud ez lenni. Aztáááán a nagy jellembeli változás annyira sablonos és kiszámítható; béna és bátortalan húzás a rendezőtől. Ez a film annyi klisét hordoz, hogy Hollywoodban könyörögnének a receptért. Az egész borzasztóan kínos és olyan arcpirítóan arcelfordítós. Nem értem ezt a felpontozást, ez egy rossz, nem működő film. Szerettem volna szeretni ezt a mozit, tényleg; de túl fárasztó lenne belemagyarázni pozitívumokat… Nagy lehetőség, nagy mellényúlás; ennyi.
Carmilla
Nem véletlen, hogy a metál zene rajongói túlnyomórészt olyan emberek közül kerülnek ki, akiknek jellemzően nehéz volt a gyerekkoruk, vagy – mint ebben az esetben –, egy komoly trauma érte őket korai éveikben. Igazi érzéseket, és valódi, életbevágó kérdéseket hordoz ez a műfaj. Itt kitombolhatod a dühödet, az égre kiabálhatod a fájdalmadat, vagy épp magadra zárhatod elsötétített szobád ajtaját, és lehunyt szemmel hallgathatod a zenét… Egy kicsit meg is ijedtem a film vége felé, hogy milyen irányt vesz a történet, de azután szerencsére visszakanyarodtunk a helyes ösvényre, haha. Hera figuráját kicsit éretlennek találtam korához képest; folyamatosan úgy viselkedett, mint egy 16 éves szinten megrekedt lány, de még ezt is elfogadtam. (Bár tapasztalataim szerint egy ilyen élmény inkább koravénné, sokkal komolyabbá teszi annak elszenvedőjét. Vagy épp ellenkezőleg, végleg kicsúszik lába alól a talaj…) A szülők hihetetlenül türelmesek és jó fejek (zárójelenet!), a pap figurája talán megért volna egy hosszabb misét alaposabb bemutatást, több szerepet is kaphatott volna.
Hera dala pedig tényleg szíven ütő, nekem mindkét verzióban tetszett (a károgós és a dallamos vokállal is).
eNNBeus
Sekélyes, minden mélységet nélkülöző film lett unalmas semmitmondó színészi játékokkal. A lány idegesítő, ez inkább egy tinédzser picsa hisztije volt mint egy gyászoló testvér drámája. Két nagy büdös pofon….
spoiler Metál zenébe bújtatott hülye tinifilm az ócskábbikból. Sajnálom de nálam ez zéró.zéró, csak a táj miatt kapott két csillagot.
