Skins (2002) 70% 1★

A Pine Ridge rezervátum az USA legszegényebb rezervátuma, az oglala lakoták földje. A filmet teljes egészében ott forgatták, így kapunk némi ízelítőt belőle, de a valóság ennél is durvább. A méltóságteljes múlt árnyékában ott a mérhetetlen nyomor, kilátástalanság, alkohol- és drogfüggőség, öngyilkosság, erőszak és bűnözés. Egy nemzet tragédiája. A film első pár percében is elhangzanak statisztikai adatok (2002-ből): a lakosság 40%-a él mélyszegénységben, 75% a munkanélküliség, kilencszer annyian halnak meg alkoholizmus következtében és 15 évvel kevesebb a várható élettartam, mint az országos átlag esetében. (A miérteket megérteni pedig úgy hiszem igazából csak akkor lehet, ha valaki beleássa magát a történelmi, pszichológiai, kulturális háttérbe is.)
A film egy testvérpárról szól, akik közül az egyik a törzsi rendőrség tagja lett, a másik viszont alkoholistaként, betegen tengeti a hétköznapjait. Rudy megpróbál segíteni Mogie-n, miközben igyekszik megszabadítani a környéket a bűnözőktől is a maga módján, de az egész meglehetősen reménytelen. Kettejük drámai helyzete a fő cselekmény, de igazából nem is ez a lényeges, és talán maga a film sem, hanem az, ahogy a rendező, a szintén őslakos Chris Eyre próbálta megmutatni a nézőknek azt, amiről senki sem beszél szívesen az „amerikai álom” országában.
A rezervátum szívében található a Wounded Knee emlékhely, ahol 1890-ben az amerikai hadsereg indiánok százait mészárolta le. A mai napig ott élnek a tragédia árnyékában. A film plakátján is látható Mount Rushmore emlékművet, az amerikaiak dicsőséges turistahelyét pedig a lakoták szent földjére, a kormány által illegálisan kisajátított Ȟesápa (Black Hills) hegységbe vésték bele (ráadásként a Rushmore hegy lakota neve Tȟuŋkášila Šákpe, vagyis a Hat Nagyapa… az ő nagyapáik). Ők voltak az a nemzet, akik a végsőkig kitartottak, és az egyetlen, akik győzni tudtak csatában az amerikai hadsereg ellen, szóval nehéz nem észrevenni, mekkora arculcsapás számukra ott látni a legyőzők képeit. (Az emlékmű eredeti ötletadója, egy helyi történész, vadnyugati személyeket szeretett volna, mint Lewis és Clarke, Crazy Horse, Red Cloud.. de a szobrásznak „hála” (aki nem mellesleg szoros kapcsolatban állt a KKK-nal) a rabszolgatartó és őslakosellenes politikát folytató elnökök lettek belőle…) Ezért is bír erős szimbolikus jelentőséggel a film utolsó jelenete.

magyar nyelvű cikk: https://telex.hu/eszkombajn/2024/11/25/egyesult-allamok…
Egy videó napjaink Pine Ridge-éről: https://www.youtube.com/watch…