SCI Mi An Ji (2018–2018) 80% 9★

Huuuu, akkor most írni kéne egy nyáltól nem túlzottan tocsogó értékelést…
Oké, nálam ez a sori benne van a top 5ben szerintem. Ilyen rendőrös „a társamért a tűzbe megyek ha kell” sorozatokon és filmeken nőttem fel, szóval ez most kicsit visszavitt ebbe az irányba. :D
A srácokat imádtam benne, és basszus, komolyan mondom, ha ezt a sorit nem Kínában forgatják, hanem Tajvanon vagy Thaiföldön, aztamindenit, micsoda BL-t lehetett volna ebből rittyenteni… vérzik érte a szívem, mert a lehetőség nagyon benne lett volna… a srácok között nagyon jó volt a kémia, tényleg érezhető volt, hogy ők bizony mindent megtennének egymásért. Csipkelődtek, kötözködtek egymással, de végig ott volt a féltés és az aggodalom.Vigyáztak egymásra… ajj, tényleg mi minden lehetett volna ebből. sajnos nem lett. f*ck censorship… bár lehet a könyv sem tartalmaz ennél többet, nem tudom, még nem olvastam.
2 negatívum (amellett, hogy ez még a bromance kategóriát is még nagyon nagy jóindulattal is csak súrolja)
-Bai Chi – Zhao Zhen kapcsolatát gyakorlatilag egy mondattal lelőtték, pedig kíváncsi lettem volna, hogy ők ketten mit alkotnak… a kapcsolatuk elején sokat szerepeltek, aztán úgy elfelejtődött ez a szál. (Pedig Zhao Zhen übercuki <3 és ahogy piszkálta Bai Chi-t :D) megnéznék velük egy pár részes spin-off sorit.
– a másik ami miatt levonnék vagy öt csillagot, de nem teszem, az a Sis-Gongsun páros… te jó ég, hogy ezek ketten mit össze nem nyektették egymást… gyakorlatilag a semmin húzták el a szerelmi cívódásukat 20 részen keresztül…. rém idegesítő volt. Ha az ő idejük felét megkapta volna a Bai Chi-Zhao Zhen páros, sokkal jobb lett volna. Amúgy GongSunt szívesen nézegettem, azzal nem volt gond, hogy ő sokat volt képernyőn :D
Főpárosunkat is jó volt nézni, és az alkotók gondoltak a khömm… izé, „kíváncsibb” hölgy nézőkre, szóval volt itt átöltözés, zuhany, szauna, ahol azért megcsodálhattuk őket ing és nyakkendő nélkül is. :) Már csak a látvány miatt megéri megnézni :D

Ennek a sorozatnak vannak nagyon jó pontjai és kevésbé jók is. Először is a két srác együtt igazán jó csapatot alkot. Tökéletesen kiegészítik egymást, nem hiába az egyik mindig feketében(sötétben) jár, míg zsarunk, meg hófehérben:) Szépen kiegészítik egymást és Bai végig Zhan lelkiismerete marad:) Nah most a sorozatról annyit, hogy folyamat kicsit misztikusabb bűneseteket oldunk meg és ez a sorozat erőssége. Ezek érdekesek, többnyire egy ügy 2-3 részen keresztül zajlik. Nekem igazából a főszállal voltak gondjaim , végig vártam a magyarázatot a múltra, mikor és hogy jön újból a képbe , mi történt a hugicával stb :) Az aki neki kezd úgy álljon neki, hogy ez inkább amolyan első évadnak tűnik. Oh kapott valamiféle lezárást, szóval attól nem kell félni, de a legtöbb kérdés nyitva is maradt:) A harci koreográfiák szépek voltak, le a kalappal Gao Han Yu előtt. A CGI részénél (főleg a kocsiban beszélgetünk jeleneteknél) nagyon kilógott a lóláb, ettől függetlenül viszonylag szép látványvilágot kaptunk ruhák és egyebek terén. Mondjuk a szinkronhoz nehéz hozzászokni:)
Karaktereket szerettem, bár Bai hugica nem egyszer ment az idegeimre, de amúgy a csapat egész aranyos volt, elég nagy arányban volt az egy sorozatra jutó eyecandy hapsik aránya:)
Kinek? aki szereti a nyomozós, kicsit misztikusabb sztorikat. Lehet másnak könnyebb lesz, de nekem igencsak oda kellett figyelnem rá, úgyhogy fáradt fejjel ne kezdjünk bele. Talán azoknak könnyebb lesz, akik hozzá vannak szokva a kínai nevekhez. Én pl 2-3 résznél nem tudtam többet megnézni, mert annyira figyelnem kellett most akkor kivel mi is történik :) Romantika szinte nulla, bár egy-két helyen BL-ként kategorizálják, de a bromance is csak jó indulattal akasztható rá, bár a két srác tényleg elválaszthatatlan:) Ez tényleg inkább egy krimi kategória a hipnózis erejéről.
Oh és még valami a sorozat nem igazán található meg elejétől a végéig egy helyen. Szerencsére találtam egy linket, ami minden részhez elvezet:)
spoiler

Lehet, hogy el kellene olvasnom a regényt (valószínűleg el is fogom), mert a történet nyomozós részét kissé kaotikusnak éreztem, konkrétan nagyon nehezen tudtam követni, hogy mi történik. Nagy vonalakban persze megvan a sztori, de tutira elsiklottam részletek felett, amiből az következett, hogy nem értettem bizonyos dolgokat.
Mindegy, ettől függetlenül a színészek jók voltak és nem rossz a sorozat (Gao Han Yu-t azóta láttam a Flipped c. soriban is, amiben személy szerint nekem jobban tetszett, de lehet, hogy itt csak nagyon koncentrálni próbáltam a nyomozásra. A regény után majd megnézem újra..)

Most egy kicsit szomorú vagyok. Néztem volna még. Vegyes érzéseim vannak a sorozattal kapcsolatban.
Egyrészt tetszett mint krimi. Voltak benne ügyek, akciók, jó fiúk, rossz fiúk, és egy elég jó csapat. Másrészt a témája (vagyis ez az egész hipnózis, és egyéb hókuszpókusz köré koncentrálódott téma) nekem nem igazán jött be.
Két vezérhangyánk duója szerintem nagyon jól összeillett. Kár hogy nem volt egy picit bensőségesebb a viszonyuk, igaz nem igazán sikerült eldöntenem, hogy egyáltalán meg akarja közelíteni egy light bromance szintjét.
És akartam írni, hogy megint egy folytatás gyanús vége lett, erre látom, hogy van folytatása! Már alig várom!!! :)

Sorozatunk nyomon követi, ahogyan a gyermekkori barátok, Fehér Kisegér és Fekete Kiscica csapattársakká válnak a hongkongi rendőrség különleges nyomozóegységénél, mint vezető és tanácsadó pszichológus. Kezdetben húzogatják egymás bajszát, Kisegér egyre figyelmesebb Kiscicával, egyszer összekapnak a semmin, majd kibékülnek. Közben lazán kapcsolódó sorozatgyilkosságok rejtélyeit tárják fel, és kölcsönösen védelmezik egymást. Ez a kapcsolat lassan épül, az elején sokkal inkább barátság, a vége fele bromance. Az egymás irányába intézett beszólogatásaikon jókat nevettem.

A történet középpontjában a nyomozás és a bűnügyek állnak, ezek kifejezetten érdekesek, fordulatosak és meglepőek. A pénzt nem sajnálták (egyedül a CGI tűz és robbanások gyengék, de láttam már rosszabbat), és nem tudom, hogyan csinálta a Youku, ugyanis Hongkong gyönyörű. Most előszőr láttam kínai sorit, amit városban forgattak, nem műutcákon. Főszereplő színészeink ügyesek. A Zhao Zhent játszó Hu Xiaoling-be pedig beleszerettem, őt néztem volna többet Bai Chi-val.

Három dolog vett vissza a lelkesedésemből. Az első a Gongsun x Bai nővére szál, ami idegesítő, néha undorító, és fölösleges, a közös jeleneteiket átpörgetve se maradtam volna ki semmiből. Pedig külön-külön tűrhető emberek. A második (sajnos) a pszichológia, ami már a sztori szerves része, de nincs elmagyarázva, és nekem, a kívülállónak inkább tűnik mágiának. spoiler A harmadik a rendőrség felkészültsége. spoiler Ilyenek. Most az nem érdekel, hogy felrobbanak vagy két emeletet zuhannak, és kutya bajuk, akció sorozat, nem bűnügyi dokumentumfilm.

A teljes értékelés a blogomon olvasható: https://koreaekkoveiblog.blogspot.com/2020/11/sci-mystery.html

„Hajlamos vagyok arra, hogy egy sorozatot úgy is megszeressek, hogy közben tisztában vagyok a sok, néha nagyon is szembetűnő hibájával. Ezt a sorozatot a végére sikerült csak megszeretnem igazán, a köztes részeknél elég szkeptikus és kritikus voltam; viszont még így is két nap alatt ledaráltam, tehát azért tudott valamit adni ez a 24 rész, a hiányosságok ellenére is.

Kezdjük azzal, hogy az alap koncepció nagyon érdekes volt. Nem a szokványos krimi, abban az értelemben, hogy az egész a pszichológia és a hipnotizálás témája köré épül, aminek nagymestere Zhao Jue Zhan Yao. Engem ez váratlanul ért, mert egy youtubeon fellelhető érdekes fmvn felbuzdulva álltam neki, és a sorozat leírása meglehetősen semmitmondó volt, szóval nagy érdeklődéssel vettem tudomásul, hogy végre egy téma, ami nagyon is érdekel.

Az ügyeket főleg a pszichológiára és a hipnózisra építve oldják meg, ami önmagában lehet nagyon érdekes; de itt már elég hamar sokszor ismételtté vált. A probléma az alap koncepcióval (és egyébként az ügyekkel kapcsolatban is) az volt, hogy felszínes. Nem elég mély, nem elég részletes. Zhan Yao, bár híres és zseni pszichológusnak és profilozónak van beállítva, de már a harmadik ügynél elég nyilvánvaló volt, hogy mindig ugyanazt a sémát emlegeti, és mindig ugyanazzal a módszerrel oldja meg az ügyeket. Nem hangzottak el a szájából új felfedezések, következtetések, és a módszerei sem voltak változatosak; egyetlen dolgot tudott, és azt használta minden ügynél.

És ha már ügyek; elég hamar rájöttem, hogy valószínűleg egyik ügyet sem fogom teljesen megérteni. Röpködtek a nevek, egymást érték a döbbenetesebbnél döbbenetesebb felfedezések, amiket előtte nem alapoztak meg, és bár a cselekmény pörgött, már-már túlságosan. A legtöbb ügynél nem egészen értettem, ki kicsoda, és mi köze az egészhez, hogyan és miért csinálta, amit csinált, és ez nagyon zavart, egészen a végéig.

Az ügyekhez kapcsolódóan fontos beszélni Zhao Jue-ról. Ő a mi nagy hipnózis gurunk, mindenki ismeri, mindenki tudja, hogy egy zseni, aki álmában is képes téged révületbe ejteni; nem is véletlenül csukták le potom húsz évre. Hamar kiderül minden alkalommal, hogy a pasinak minden ügyhöz van valami köze; csakhogy én a kapcsolatot néha nem egészen tudtam követni. Mindig felmerült a neve, de sosem értettem, hogy mégis hogy kapcsolódhatnak az ügyek hozzá. Mikor már letettem róla, hogy ezt megértsem, arra próbáltam rájönni, hogy mi lehet a szándéka; de ez sem sikerült. Valószínűleg ez is olyan lehet, mint az Untamed volt; ismerned kell a világot, hogy mindent megérts, hiszen ez is egy könyvadaptáció. Nagyon sokszor éreztem magam kihagyva, mintha mindenki tudná, miről van szó, csak én vagyok a kívülálló. Teljesen természetesen lettek behozva olyan nevek, akikről korábban soha nem hallottunk, és úgy beszéltek róluk, mintha mindenkinek tudnia kellene, kik ők. Hiába próbáltam lépést tartani, háromszor visszatekerni, nem mindig értettem, hogy mi történik.

Ehhez az is hozzájárulhat, hogy hiányzott a dramaturgiából a jól kifundált ív, és a mélység. Az ilyen sorozatokban az ügyek általában kapcsolódnak egymáshoz, és valahogyan előreviszik a szereplőket, hogy elérjék a céljaikat, vagy jöjjön valami katarzis. De az ügyek egymástól különállóak voltak, és céltalan volt a történetük; az egyetlen kapcsolat közöttük Zhao Jue volt, de az sem világos, hogy miért és hogyan. A történetnek nem volt eleje, nem volt közepe, és nem volt vége. Nem tudom, honnét indultunk el, és hová érkeztünk meg, amitől hiányérzetem van. ” Az értékelés folytatódik a blogon: https://koreaekkoveiblog.blogspot.com/2020/11/sci-mystery.html