Portré a lángoló fiatal lányról (2019) 81% 78★

Szép film, lassú, lírai, pazar színészi alakításokkal. A vége, a legutolsó jelenet csodálatos, egészen olyan, mint a Szólíts a neveden befejezése. A hatása azután is velem maradt, hogy a moziból kijöttem. Néha egy film után elfogja az embert az a fura érzés, hogy mi ez a városi nyüzsgés, hogy tudnak emberek azon a világon kívül is létezni, ahonnan épp visszatértél, miért nem érti senki ezt a (jóleső) melankóliát és egyben nyugalmat, ami elkapott. Na ez a film pont ezekkel az érzésekkel hagy magadra.

Szép, lassú, művészi film. Nagyon finom, lágy és elringató. Tetszett a hangulata, a színhasználat, a táj és a ruhák… de a romantika hidegen hagyott. Mindkét színésznő kiválóan tud vesébelátóan nézni, de ez most engem nem érintett meg. Körülbelül ugyanazt adta nekem, mint a Szólíts a neveden. Semmit.

Mindig nagyon szélsőséges vagyok a kosztümös filmekkel. A Jane Austen feldolgozásokkal a világból ki lehet kergetni. De mostanság valahogy csak megtalálják a módját, hogy bevonzanak (a női sorstörténetek a gyengéim) mert a Kedvenc és a Kisasszonyok után ez is nagyon bejött valójában.
A film képi világa nagyon sokat adott hozzá a hangulathoz, ahogy a két főszereplő színvilága is, az egyik mindig kék a másik meg vörös stb.
A történet édes-keserűsége és a gyakran nagyon apró gesztusok, amik sokkal többet tudnak visszaadni, mint a hosszú monológok és megkomponált jelenetek, egy gyönyörű szerelmi történetet fest le.
A végén az utolsó jelenet valóban nagyon erősen Szólíts a neveden érzést keltett, de illet is hozzá szóval nem tudnám negatívumként felállítani.

Tulajdonképpen nem rossz film, de.
Mindenféle tekintetben az az érzésem, hogy valahogy ritkás, hézagos, inkább hígabb, mint sűrűbb ez a film. Hogy nincs a film rendesen kitöltve.
És ez nem lassúság, hanem sűrűség kérdése.
Nem mondanám unalmasnak, de feszesnek sem. Néha el-elbóklászik, nem visz, vezet magával.
Ami konkrét történet van benne, az történetcentrikus filmhez kevés. Ami lélektan van benne, az meg lélektani filmhez kevés.
Hiába igyekeznek a színésznők, nekem a két főszereplő közötti kapcsolat kibomlása a film alapján inkább tűnt véletlenszerűnek, mintsem törvényszerűnek.
Néhány párbeszéd sem volt érthető, indokolt a számomra.
A táj szép, érdekes, de ez nem tudja pótolni a számomra hiányzó valóságos, erős lélektani drámát.
Szóval nem rossz ez, ha nem azzal az igénnyel ülünk le elé, hogy valamiféle igazi testi-lelki drámát, művészfilmet fogunk látni.
Végül is a 7 pont nem olyan rossz, ugye? :-)

Nagyszerű film, lassú, művészi, hangulatos. Mentes mindenféle hatásvadászattól, túlzott drámától. Jó történettel, remek színészi játékkal. Csak úgy elröppent vele az idő.

Annyira gyönyörű film, hogy csuda. Szemgyönyörködtető kompozíciókkal, olyan fénymunkával, hogy öröm nézni. Tartalmas és elgondolkodtató párbeszédekkel, amely nem moralizál, hanem inkább mesél és perspektívákat kínál. Apró mozdulatok, szemvillanások teszik üdévé a kommunikációt. Fájdalmasan gyönyörű, intim és eleven. Csodálatos alkotás.