Pilátus (2019) 76% 25★

„Beiratkoztam egy gyorsolvasó tanfolyamra, és húsz perc alatt elolvastam a Háború és békét. Oroszországról szól.” Woody Allen

Biztosan nem lehet teljesen átültetni egy könyvet filmre veszteségmentesen, még akkor sem, ha mondjuk olyan egyszerű története van, mint a Tüskevérnak vagy mondjuk A koppányi aga testamentumának, de azért itt szerintem nagyon sok dolog eltünt a fordítás közben.
A könyv elolvasása nélkül lehet jobban tetszett volna, alapvetően nem egy rosszul összerakott film, de szerintem Szabó Magda alapanyagát túlságosan ötlettelenül, csak szsigorúan párbeszédekre és a cselekményre fókuszálva ültette át, ha több eszközt használni a filmes repertoárból, talán jobban átjött volna az egyik legfontosabb domborulat ebben a könyvben: mindenki egy célért dolgozik, de a kommunikációra való képtelenség megakadályozza annak elérését. Tény, hogy egy belső monológokra épülő regény megfilmesítése egészen emberfeletti munka, de nézzük meg mondjuk – ha már a magyarok körében hozunk példákat – a Macskajátékban, vagy a Szerelemben mennyire jól feltalálták magukat a rendezők.

Maradjunk annyiban, hogy aki a film miatt olvassa el a könyvet, az nagyon kellemesen fog csalódni.

A Pilátus egyike a legmeghatarozóbb regényeknek, amit olvastam, egy tragédia a kapcsolódásra való képtelenségről.
A film egy idős nő drámája lett, spoiler . Szabó Magdánál viszont ennél sokkal több a réteg: Iza igenis próbál kapcsolódni, úgy, ahogyan ő tud, és meg akar adni mindent az édesanyjának. Mert ő azt gondolja, ez a szeretet. Iza lelke sérült, és nem tudja, hogyan kell szeretni. A film pont azt nem láttatja, mennyire visszautasítva érzik magukat mindketten.
Hámori Ildikó pedig annyira finom és elegáns nekem még ebben a szerepben is, hogy az összes szereplő közül a legkevésbé illik a vidéki házba.

Nem néztem végig, mert borzasztóan idegesített ez az egyértelmű félreértelmezés.
Iza nem volt ennyire lelketlen gonosz. Kissé leegyszerűsítették Szabó Magda zseniális regényét… Aki emiatt nem akarná olvasni (nem hiszem, hogy létezik amúgy ilyen), ne tegye, olvassa el, mert Szabó Magda egyik legjobb regénye!
Ja, és NEM ANNA, HANEM ETELKA… Jaj…, ez bántott. :(

Zárófelirat: A halottak nem felelnek.
Szabó Magda

Csak addig van lehetőségünk kérdezni, beszélgetni, megbeszélni, megérteni, (meg)tenni, ki- és megjavítani, (meg)változtatni, amíg élők, amíg velünk vannak.
Akik maradnak, utóbb is rájöhetnek hibákra, elmulasztott kérdésekre, tettekre, de akkor már késő.
Gyakorta a legjobb szándékkal megcélzott „a legjobbat akarom neked” lesz a lehető legrosszabb, pusztán azért, mert a legfontosabbat kihagyjuk a képből: azt, akinek a legjobbat akarjuk.
Ami szerintünk a legjobb, az érintettnek akár a legrosszabb is lehet, amelyből akár menekülni is kész …. akár a halálba is.

Megrendítő, tűpontos ábrázolású film.
Egy dráma, amelyben döbbenetes a jelen, és megrázóan tükröződik anya és lánya több évtizedes kapcsolata is. …vagyis inkább a „kapcsolatlanság”, kapcsolódási képtelensége.
Nehéz eldönteni, hogy Hámori Ildikó briliáns alig-játéka, vagy a rendezői beállítások a drámaiabbak. Írhatnám: mindkettő, de ebben a pillanatban előugrik: akkor is drámaiak lennének, ha a másik nem lenne.
A cselekmény csak díszlet. Mondhatni lapos díszlet, amelyben azonban emberek, korosztályok lehetséges találkozásainak, kapcsolódásainak számos szegmense megjelenik.
Egy valamit nem lehet megtenni ezzel a filmmel: kívülállóként nézni.
Lehet, hogy soha nem költözött még rokonotok hozzátok más életkörülmények közül, lehet, hogy kiváló a kapcsolatod a körötted lévőkkel, de ha akárcsak egyszer is döntöttél más helyett az ő szándékát nem ismerve vagy figyelmen kívül hagyva, már rólad és neked is szól a film.
Az érzéseiddel nézd e filmet, s az érzéseidet figyeld, amiket kivált benned a film…

Hát ez bizony fájt. De Szabó Magdától nem is vártam mást. Ezt a könyvét még nem olvastam, nem tudom, mennyire hű adaptáció. Sort kerítek majd arra is.