Nyolcadik oldal (2011) 65% 17★

A film tényleges megértéséhez szerintem ismernikellene a brit politikai helyzetet. Merthogy erre épült az egész. Kicsit unalmas volt így nekem. Nagyon sok volt benne a párbeszéd, és nagyon kellett figyelnem, hogy most akkor mi van. Ki kicsoda, kivel van, mit akar. A színészek jók voltak, a karakterek közül viszont senkit sem sikerült megkedvelnem.

Modern angol kémdráma a mindig gondterhelt-de-közben-csodálkozó-arcot-is-vágó Bill Nighy-val, üdítő Rachel Weisz-szel, az akkor még ismeretlen Felicity Jones-szal, és sokunk kedvencével, Ralph Fiennes-szal.
Szép vágás és kicsit lezáratlan lezárás.

Ahh, de jól esett most ez! Jéghideg politika, lépések egy képzeletbeli sakktáblán, nem emberek vagy országok játéka, még csak nem is ideológiák harca, hanem a vegytiszta hatalmi hegemónia mentén mozgatva a bábukat.
Kell hozzá politikai érdeklődés, és háttértudás is, hogy ne csak a felszínt lássuk, hanem a mélységet is (mert a történet amúgy abszolút érthető az intrika- és politika-negatív embereknek is).