Michael Jackson: This Is It (2009) 85% 33★

Egyszerűen imádom. Remélem, hogy nagyon boldog az új életében.

Volt szerencsém moziban látni ezt a filmet. Előtte sosem néztem még dokumentumfilmet moziban és szerintem ezután sem sűrűn fogok, de ez mégis csak a királyról szólt! Tudom, hogy Michael Jackson zenéje és személyisége nagyon megosztó, én mégis hiszem, hogy ő egész egyszerűen csak egy nagyszerű zenész volt, akinek a jóhiszeműségét és az érzékenységét kihasználták és visszaéltek vele. És ez a film, pont ezt támasztja alá.
A film egy olyan ember tevékenységét mutatja be, akinek nem csak mindene volt a zene, hanem, aki maga volt a zene. Mindemellett maga volt jóság és a törődés. Szent meggyőződésem, hogy a világ igazságtalan és pont azokat az embereket bántja, akik a legkevésbé érdemlik meg, tette ezt Michael Jacksonnal is.

Jackson az utolsó koncertjére készül, amire a világ minden tájáról érkeznek táncosok, akik az életüket teszik fel arra, hogy a királlyal szerepelhessen egy színpadon egy ilyen nagyszabású koncerten. Eközben Michael a zenészekkl készül a koncertre, ahol nem csak a zenészekhez, hanem a technikusokhoz is van legalább egy kedves szava minden egyes alkalommal.

Nagyon tetszett .Igaz végig kellett olvasni de ezt szinte észre se vettem .Fantasztikusan meg volt oldva hogy készülnek a videók hogy válasszák ki a táncosokat énekeseket . És Michael Jackson nagyon kedvesen udvariasan kérte mi hogy legyen és min változtassanak . A végén mikor mindenkire áldást kért és a szeretetről beszélt és egy nagy családnak hívta őket.Kicsordult a könnyem is . Egy fantasztikus csodálatos embert vesztettünk el .Mindig szeretni fogom nem érdekelt soha és nem hittem el soha amikkel vádolták .

Amikor megjelent a film, már akkor kíváncsi voltam rá. Hogy miért telt el mégis a megnézésig közel 8 év, na az egy remek kérdés. Mindenesetre most pótoltam és bevallom, elsőre furán éreztem magam a képeket nézve. Nem vagyok nagy MJ rajongó, de a számait, illetve azok egy részét szeretem. Mikor rájöttem, hogy ez az alkotás tulajdonképpen semmi más, mint a This Is It turnéra való próbák videófelvételeinek gyűjteménye, vártam is a kedvenceket. Közben azon tűnődtem, milyen furán viselkedik Jackson, és hogy mennyire profi. Az első pillanatoktól vártam tőle valami csodát, ha már a pop királyának hívják. Aztán kiderült, ezek a csodák az apróságokban, a részletekben bújnak meg: amikor szól a basszerosnak, miként hozza a groove-okat, hogy nagyobb átéléssel tudjon énekelni, amikor a szintisnek magyarázza el, hol és hogyan kell belépnie, amikor elnézést tud kérni az egész csapattól ha valamit nem egyértelműen beszéltek meg, amikor köszönetet mondd mindenkinek a munkájáért és arra ösztönzi őket, ne izguljanak, inkább élvezzék az egészet, mert ezért (is) csinálják. Ahogy a gitáros mesél, ismeri, illetve ismerte a számait. Az első hangtól, az utolsó hangig, minden felütést, minden harmóniát, minden mozdulatot. A szó legkomolyabb értelmében profi.
Külön tetszett:
– Orianthi nagyot nőtt a szememben, mert ezeken a felvételeken mocsok jól játszik
– a gitáros számokban a zúzda nagyon kellemes csalódás
– mérhetetlen profizmus és kőkemény munka
– hogy bekerült az Earth Song is.

Óriási csalódás, hogy a turné nem jöhetett össze. Egyrészt elképesztően sok munka volt benne, másrészt egy brutálisan jó koncertsorozatról maradtunk le. Szerencsére ezek a felvételek már örökre velünk maradnak, hogy elmélkedjünk rajtuk és élvezzük a zenét.

Rengeteget járok moziba, de ez az eddigi legnagyobb mozis élményem. A Cinema City legnagyobb termében néztem, tele volt a moziterem, ami ritka mostanában, elől gyerekek ültek, a mellettem ülő lány végig mosolygott a film közben. Fantasztikus volt!

Annie, are you okey?
Kicsi móki, kicsi móki.
Régen mennyit nevettem ezen.
Most inkább sírni lenne kedvem.