Madame Bovary (2014) 65% 39★

Hát a letöltött minőség miatt sajnos nem jött át a látvány, moziban biztosan szép lenne. Viszonylag szeretem a kosztümös filmeket, de most a ruhák sem fogtak meg annyira, bár az a pirosas amiben a vásáron volt.. na azt elfogadnám. :D
Az eleje jól indult, sajnáltam is szegény lányt, a pasi sem volt szimpatikus. Aztán amit a végére leművelt, értem én, hogy nem tetszett neki ez az élet, de a vége fele már nagyon idegesített a lány és unatkoztam is kicsit. Szóval sajnos nekem nem jött át, aminek kellett volna. spoiler

Hmmm… ez az a könyv és film ami mindig kikészit. A sztori mutat hasonlóságokat az Anna Kareninával … de az sosem hat rám igy. A film nagyon jól átadja a kilátástalanságot és az egyhangúságot …belőlem mintha kiszivott volna minden energiát. Érdekes hatás , amit ritkán tapasztalok…
Nagyon valószinű hogy ez a 2011-es Jane Eyre mintájára készűlt … a sitilus, a képivilág és a főszereplőnőnk is egyezik…
A ruhák gyönyörűek itt is *.*

Igen, tényleg annyira gyönyörű, mintha belelépnénk egy festménybe. A színek, a ruhák, a képek. De mindezért fizetned kell.
Két óra kisujjrágás, unalom.
Vontatott, és lassú film, sokan szeretik, sőt keresik is az ilyen filmeket. De el vagyok rontva, azt hiszem. Igazán jó lett volna, ha egy kicsit is meg tudom sajnálni Emmát. De nem ment. Mintha semmi közöm sem lett volna a történethez.
Egy jó film nem ilyen. (Ugye?)

A film legnagyobb erénye a szép ruhák és erdei képek megmutatása.
(Bár én ezt teljesen angolnak éreztem és nem franciának. Érdekes kérdés még, hogy vajon egy fekete-fehér, kevésbé a szép környezetet megmutatni akaró – mondjuk bergmani – feldolgozás milyen lenne, lett volna.)
A könyvet nem olvastam, minden bizonnyal nem is fogom.
Röviden egy egyszerű kismadár hálóba kerülését, abbéli vergődését és egyre jobban való belegabalyodását láthatjuk. Ez kiválthat szánalmat, megértést egyfelől, dühöt, unalmat, elutasítást másfelől.
Azt azért jól észre lehet venni, hogy nem egyes-egyedül ő az, aki önmaga vesztét okozza.
Ott van például mindjárt a pap, aki – mintegy keretbe foglalva Bovaryné vesszőfutását – nem segít rajta, hanem végső soron kitessékeli a templomból az oda segítségért betérőt.
A mi korunkból nézve ez a történet már nem igazán az, ami valamiféle felfedezésélményt, netán katarzist okoz bennünk, így aztán nem tűnik túl hálás feladatnak a mű megfilmesítése.
Ahhoz képest végül is egészen nézhető lett.

Az előző verziót is láttam, de valahogy nem maradt meg bennem ennyire. Csodálatosak voltak a ruhák és a díszletek, de a sztoritól kivagyok. Azt hiszem a mai korban ezeket a nőket hívják kitartottnak és nekik soha nem jó semmi se.

Unalmas zárdai élet után unalmasabbnak találni egy vidéki orvos életét? Hm, ez embertől függ. Nyilván nem a legizgalmasabb dolog a világon, de lehet ezt az életet színesebbé, vidámabbá tenni. De nem …….. Emmának más izgalmak kellettek. Más férfiak. Nem igazán értem, hogy ezek a férfiak mit ettek Emmán? Nekem nem tűnt olyan lenyűgözőnek. Szépnek szép, de nem az a hűha. Okosnak se túl okos, és nem is az a vibráló jelenség. Bár hozzá kell tennem nem olvastam a könyvet, és más feldolgozásokat se láttam. Valószínűleg (gondolom) a könyvben árnyaltabban vannak kidolgozva a karakterek, többek közt Emma is, és sok mindenre magyarázatot kaphatunk, amit itt csak kaparászott a rendező. Szóval Emma ebben a nagy boldogságkeresésben romba dönti a férjét (és mások életét is – donga lábú srác), csak mert UNATKOZIK. Értem én, hogy Flaubert mit szeretett volna kifejezni, de Emmát még sem tudom sajnálni, de még kedvelni sem. Ezek után nem kaptam kedvet a regényhez sem :(