1984-ben Betty Mahmoody férje elvitte feleségét és lányát Iránba, hogy együtt legyen a család. Előtte megesküszik feleségének, hogy nem lesz semmi bántódásuk, ha úgy döntenek, bármikor nyugodtan visszatérhetnek Amerikába. Hazudott. Az asszony eget-földet megmozgat, hogy kiszabadulhasson a… [tovább]
Lányom nélkül soha (1991) 43★
Szereposztás
Sally Field | Betty Mahmoody |
---|---|
Alfred Molina | Moody |
Sheila Rosenthal | Mahtob |
Sarah Badel | Nicole |
Roshan Seth | Houssein |
Kedvencelte 1
Várólistára tette 53
Kiemelt értékelések
Borzasztó ez a történet, főleg mert valóságos eseményt dolgoz fel. Jól rávilágít arra, milyen szörnyű dolgokra képes a vallási fanatizmus, ugyanakkor a film és az esemény kapcsán nem szabad elítélni sem az országot, sem a kultúrát, sem pedig a vallást. Ami konkrétan a filmet illeti, mindenképpen érdekes és izgalmas, viszont a könyv, amit nem egyszer olvastam, sokkal jobban hat az érzelmekre és részletesebben mutatja be magát a helyzetet is.
Ez is egy olyan, ma már talán klasszikus-számba sorolható mű, amivel még lógtam magamnak. (a könyvvel is lógok, majd sort kerítek rá)
Izgalmas, megható és magával ragadó történet volt, remek színészi munkával, remek jelmezekkel, díszletekkel és képekkel. Nagyon hiányoltam a film végén (direkt kerestem), hogy nem írták ki, hol forgott a film. (ugyanis volt bennem némi kétség afelől, hogy Iránban) Oké, hogy azóta megnéztem imdb-n (Izrael és Törökország), de akkor is hiányoltam. Bár az is lehet, hogy csak a megszokottnál is vaksibb vagyok.
Számomra annyira idegen ez a világ, ahol a nők csadorban járnak, hogy azok a jelenetek, ahol a piacozó vagy gyerekeiket iskolába kísérő nőket mutatták – talpig fekete leplekben –, olyan érzést keltettek bennem, mintha A szolgálólány meséjének valami közel-keleti verzióját nézném.
A történetbe nagyon nem mennék bele, felesleges is. A filmre nem mondható, hogy a kultúrák egymás iránti megértését segítené elő, vagy az előítéletek ellen harcolna. Éppen úgy mutatja be az iszlámot, ahogyan azt nyugatról szemlélik. A primitív szó is sokszor elhangzik a filmben, viszont egy igen bölcs gondolat is: „Minden vallás primitívnek tűnik, ha nem a sajátod.” (lehet, hogy nem szó szerint így) Tartsuk szem előtt, hogy azóta eltelt lassan 25 év, bizonyára változott a helyzet. A film ráadásul a nyolcvanas években játszódik, tehát még régebben.
Egyedül az nem tetszett a filmben, hogy számomra nem volt kellően bemutatva, miért történt meg a férj pálfordulása. Értelmezhető ugyan, de ez a része a történetnek kissé nehézkes számomra.
De mindent egybevetve: ma már talán vitatkozhatnánk arról, mennyire idejétmúlt, vagy sem, de egy érdekes történet, és egy szép film. Érdemes megnézni.
El fogom olvasni a könyvet is.
***
Update: elolvastam, és azóta utálom, a film is jelentősen vesztett a fényéből a szememben!