Két világ között (2022) 76% 119★

Ámbár lassan bontakozott ki, monotonná vált, mégis magával ragadott ez a film. Egyszerűen nem tudom pontosan megmagyarázni miért, de maga a téma, a történések, a karakterek, mind egy egészt alkotnak. A fő témája a gyász egybekötve a szerelemmel, ami magában egy megható téma, de ahogyan ez most át lett adva szerintem valahol megközelíti a valóságot a sajátos mély hangulatával. Vannak természetesen valóságtól elrugaszkodott események, de ez az a műfaj, illetve sokat mond, hogy a művészet is fontos szerepet tölt be. Mindkét főszereplőnek nagyszerű alakítása. Hiszem, hogy lesznek még alkalmak, amikor újranézem.

Nem volt olyan rossz film, az alapsztori tetszett nekem, és Skylar is nagyon cuki pasi volt, Tessa is szimpi volt. :-) Már egy ideje kíváncsi voltam erre a filmre, azóta, hogy a Netflix ajánlgatta nekem, hogy nézzem meg, de akkor nem volt hozzá kedvem. {{Sajnáltam Skylart is meg Tessát is, tökre örülök, hogy nem volt annyira nyálas, épp elég volt a romantikus jelenet, és a dráma is, bár egy kicsit kevés volt belőle. De a kellő feszültség meg volt hozzá. Shannont is nagyon bírtam, tök jó fej barátnő, és a helyszínek is tetszettek nekem. Jó kis film volt. :-)

Nem voltak különösebb elvárásaim a filmmel kapcsolatban, de kellemeset csalódtam. Elég nehezen indul be, kicsit lassan vezeti fel az egészet, de közben érthető is, hogy miért így csinálja. Ami nagyon tetszett, hogy spoiler Joey King meglepően jól alakított, szépen vitte a filmet. Nem hatott meg annyira az egész történet, mint arra számítottam az alaptörténet után, és nem is lett életem legjobb filmje, de nem bánom, hogy megnéztem.

Nem volt ez rossz film, habár Joey Kingnek van egy tipikus mimikája és arckifejezése, amelyet eddig minden általam nézett filmjében megvolt. Bár tény, hogy rengeteg limonádé szerelmes történetben játszik, ez is elment egynek

Hűha.. tetszett is, és utáltam is. De csak azért mert szomorú volt. Viszont ezek azok a filmek amik jobban megmaradnak az emberben. Legalábbis nálam ez így van. Amikor idővel újra meg akarod nézni, de eszedbe jut,hogy hoppá, ezen mennyit sírtam. Mert direkt be rakják a tökéletesen passzoló zenét , a tökéletesen megalkotott szöveghez ,amitől megszakad a szíved. :D

Csak ráböktem és filmre és megnéztem, persze könnyek között.
Én hiszek bent, hogy mindennek megvan az oka, annak is hogy ki mikor és meddig része az életünknek. Most ez a film megmutatta, hogy pont ezért kell el mondanunk mit értünk, addig amíg nem késő, mert nem tudhatjuk meddig lesz még az életünk része az adott személy. Szerintem azokközé a filmek közé tartozik, amit mindenkinek muszáj megnéznie legalább egyszer.

Érdekes a hangulata a filmnek (főleg a múltban játszódó részeknek), és szerintem nagyon fontos az üzenete, hogy ne féljünk szeretni, akkor sem, ha megsebződhetünk (ha van ilyen szó:D). Véleményem szerint ez nem olyan film, amit megnézel és aztán elfelejted, hanem sokáig benned él.
Külön piros pont a Ghost plakátos easter eggért, és a mozi feletti filmcímekért.

Már akkor felkeltette az érdeklődésemet, amikor megláttam a Netflix várható tartalmai között, és amikor megláttam, hogy felkerült, neki is kezdtem.
Elég lassan kibontakozó történet, lehet, hogy ezért nem fogott meg annyira, mint vártam. A visszaemlékezések vitték számomra a hátukon a sztorit, meg az utolsó 15-20 perc… az valami gyönyörű volt, nehéz rá szavakat találni.
Szerelem és gyász élet és halál…. nem gondoltam volna, hogy a túlvilági köntös ellenére ezt képesek lesznek az alkotók ennyire valósághűen ábrázolni, ez vitathatatlan.
Bár eléggé hangulat kell a megnézéséhez, örülök, hogy nem nyomtam ki fél óra után, megérte rászánni ezt a majdnem két órát.

Tipikus kamaszoknak szánt film, azonban a sztori miatt megérdemli a 8 csillagot, talán kevésbé sablonos mint társai. Kicsit nehezen indul be, de aztán tényleg élvezhetővé válik.

Nem volt se jó, se rossz. Olyan semmilyen volt.