Kekkai Sensen & Beyond (Kekkai Sensen - anime 2.) (2017–2017) 88% 11★

Ez is nagyon jó évad volt, bár a világbővítés helyett ezúttal inkább az epizodikus történetvezetés dominált, több főbb karakter szemszögéből is kaptunk részeket, pl K.K. szülői napja, vagy Zed problémája vagy éppen Steven partija. De a végén megint Leo-n és a szemein volt a hangsúly. A karaktereket még mindig imádom, a történet pedig továbbra is elborult és nagyon izgalmas. Tényleg drukkolok egy folytatásért. És bár imádom Leo-t meg az egész bagázst beleértve Steven nagyon komplex karakterével együtt, de az én kedvencem Klaus maradt.

Még mindig szeretnék ebből egy neverending animét. Minden este egy epizódot, amit ezzel a kis csapattal tölthetek, valami teljes őrület közepén.
Az első évad erősebben átívelő szálához képes a második inkább epizodikus. Jellemzően van egy karakter, aki a fő fókuszt kapja, az ő szemszögét, személyiségét, problémáit ismerjük meg, miközben valami balhéba keveredik a városban. Van itt iskolai nyíltnap K.K.-vel, egy csúnyán elsült vacsoraparti Stevennel, betekintés a vérfarkasok mindennapjaiba Chainnel, és folytathatnám a sort: tényleg mindenkire jut idő. A végére azért kicsit elővesszük a fő szálat, ismét megtudunk valamennyit a Mindentlátó szemről, de ez az évad a csapatról szólt, és nem a világról.
Leo rengeteget fejlődött. Még mindig normális húsz éves srác, még mindig „csak” látó, aki a háttérben húzódik meg, de közben rengeteget fejlődött az önbizalma. Már látja a szerepét a csapaton belül, mer fordulni a társaihoz, és a maga módján a káoszban is élvezi az életet. A kedvessége pedig ragadós, az apró figyelmességekkel gyakorol hatást a környezetére, ezt pedig jó nézni. Zapp még mindig bolond, de még mindig annyira szórakoztatóan az, hogy nem lehet haragudni rá… ha pedig egy barátja van bajban, akkor azonnal összekapja magát. Klaus még mindig röhejesen erős, és még mindig a csapat apukája, aki odacsap, ha valaki egy ujjal is hozzáér az embereihez, közben pedig tart néhány kellően dramatikus, de nagyon mélyértelmű beszédet. Steven hozza az erkölcsi szürke zónát és a manipulációkat, de közben azért felszínre törnek a bizonytalanságai, a magánya, amit próbál leplezni – ha az első évadban még volt is kétségem, most már egyértelműen ő a kedvencem. K.K. és Chain pedig csak szimplán végtelenül vagányak, és nagyon jókat lehet nevetni is rajtuk.
Az animáció még mindig nagyon szép, a világ még mindig elvetemült, és adok egy pontot a kontinuitásra is… bár az első évadnak szinte egyáltalán nem volt manga alapja, mégis figyelembe vették az eseményeit, vissza-visszahozták a karaktereit, nem felejtettük el őket. A humor még mindig telitalálat, pont annyira teszi könnyeddé az egyébként nagyon keserédes hangulatú animét, hogy tényleg élmény legyen nézni.
Bárkinek merem ajánlani. Engem végérvényesen beszippantott ez a világ, és remélem, egy harmadik évaddal majd visszatérhetek Hellsalem's Lot-ba.

Hasonlóan az előző évedhoz ez is nagyon tetszett *-* Folytatta igazából az egész tematikát vicces történetekkel és látványos harcokkal :) Tetszett ez hogy egy kicsit jobban megismertünk mindenkit a Libra-ból, aztán a végén Leo szemeire koncentrálódott a történet, jól lezárva az évadot. Az előző ending és opening is nagyon tetszett és ez a kettő is zseniális volt *-* Még egy anime felkerült a kedvemcek listámra :D

Ezt az évadot is rendkívül élveztem. Mondjuk az elsőt semmi se űbereli.
Aki a fő történeti szálra kíváncsi csak az az utolsó 3 részt nézze meg. Meg az elsőt, mert az állati jó, valahogy a legjobb rész lett.
A többi rész is ajánlott Kekkai Sensen fanoknak, de lehet hogy csak nekik, és nekem. Ők nem fognak csalódni. Aki eddig se szerette túlzottan a sorozatot nem most fogja megszeretni.
A manga még fut -egy újabb új néven- és az alapján van ez a sorozat. Én még elviselnék egy újabbat ha elég alapanyag lesz hozzá. Persze ez függ attól mennyire sikeres lesz Japánban.