Dzsu Dzsungvon a Kingdom nevű hatalmas bevásárlóközpont- és szállodalánc rigolyás igazgatója, akit a pénzen kívül más nem nagyon érdekel. Hűvös számítások alapján tartja maga mellett az embereket, aszerint, ki mennyire hasznos az üzlet szempontjából. Tervei kútba esnek, amikor egy viharos… [tovább]
Joogoonui Taeyang (2013–2013) 54★
70' · dél-koreai · romantikus, sorozat, horror 15 !
1 évad · 17 rész
Képek 66
Szereposztás
Kedvencelte 29
Várólistára tette 60
Kiemelt értékelések
Ha jól számolom, negyedjére néztem újra. Nagyon szeretem a sorozatot, magát a történetet, a misztikumot benne, a humoros jeleneteket, na meg persze a szereplőket. Külön kedvencem So Ji Sub, akitől ez volt az első szerep anno, amit láttam, de azonnal lenyűgözött a játéka a sorozat alatt. (Feltöltöttem egy csomó gifet, haláli ez az ember!) Zseniálisan alakítja a hidegszívű és érzéketlen bunkó Joong Wont, mind a mimikájában, mind a mozdulataiban. Szóval ő az egyik fő ok, ami miatt újra szoktam nézni. Egymagában képes elszórakoztatni.
A többi szereplőről annyit, hogy a végére azért megbocsájtja az ember nekik, hogy lapáttal kergette volna őket néha. :)
Szerintem van egy nagyon egyedi jellemzője a sorozatnak, ez pedig a horrorisztikus vonal, amit az első 8-10 részig visz is, aztán a 12. epizódban van egy törés benne a sokszor emlegetett múlt miatt és a tipizált, sokszor látott “csavar” miatt. Ez már a legelső nézéskor is nagyon zavart és azóta sem tudtam vele megbarátkozni, szerintem túlságosan erőltetett lépés volt ez, hogy fenntartsák az érdeklődést a sorozat iránt.
A múlt viszont érdekes volt egyébként, azt is kicsit megpiszkálták, hogy összezavarodjon a néző, majd sokkolják ezzel a ténnyel, de nekem kifejezetten tetszett, spoiler. Jó csavar volt.
A szellemek baromi élethűek és ötletesnek tartom, hogy alig beszél valamelyik, inkább csak a külsejével ijesztget. A zene alatta pedig nagyon jól asszisztál ehhez. Fenomenális az egész OST.
Az ”első párnak” (nem tudom, hogy fordítják ezt magyarra) néha nehezemre esett drukkolni, mert a second lead iszonyatosan erős volt, de közben meg nem lehet elmenni a tény mellett, hogy Joong Won állandóan próbálkozott. Seo In Guk a másik wow ebben a sorozatban Ji Sub mellett. Két hatalmas kedvenc.
A horrorisztikus szál mellett nagyon erős vígjáték része van a sorozatnak, amit külön nagyon szeretek, mert hihetetlenül jól megírt párbeszédeket és helyzeteket írtak az írók. És itt már nemcsak So Ji Sub remekel, hanem Secretary Kim színésze is, akit iszonyatosan vicces volt követni, ahogy egyengette az utat és mint egy kisangyal az ember vállán sugdosott Joong Won fülébe. Vagy a Vice president, aki szintén nagyon vicces pillanatokat okozott.
Pár napja láttam megint az ugyanebben az évben készült The Heirs-t, úgyhogy még néha össze is hasonlítottam a Master’s Sunnal. Itt például nagyon szépen foglalkoztak minden karakterrel. Még akik nagyonnagyon mellékszereplők voltak is, a végsőkig figyeltek, hogy benne legyenek azért. Ez külön tetszett.
Gong Shil okozott a legtöbb fejfájást, mert idegesítő a felelőtlensége és összeszedetlensége miatt, ráadásul az, hogy ennyien odavannak érte… Haha, mert ez reális, namindegy. De közben nagyon szeretnivaló a makacssága miatt, olyan, mint egy bumeráng. Voltak mélypontjai (12. epizódtól heló), spoiler.
A hibái ellenére szuper egy sorozat. (A plakát nagyon fura. A keresztnek annyi köze volt a sorozathoz, mint az almának.)
Tetszett, nagyon tetszett…. de… azért 2x is vertem a fejem az asztalba, hogy milyen ostobák tudnak lenni a koreai forgatókönyv írok, ráadásul mindig ugyanazokat a maflaságokat művelik (mondjuk legalább mesterszinten balfékek). Tulajdonképpen már megszoktam ezeket a típushibákat – de akkor sem tudok elmenni mellettük nyafogás nélkül…. spoiler spoiler
Szóval mindent összevetve tényleg tetszett, jó volt a zene, izgalmas volt a történet – és a végére még a nagynénit is megszerettem, pedig ő azért sokszor felbosszantott.
Az is tetszett, hogy a szellemek tulajdonképpen (kettő kivételével) nem beszéltek, csak a hangjukat hallottuk. Mondjuk nekem nem voltak igazán ijesztőek, pedig nem bírom az ilyet – na jó, egyszer azért tényleg félelmetes volt spoiler
Jó volt kicsit nosztalgiázni. :) Talán ez a kedvenc sorim So Ji Subtól, jól állt neki ez a karakter. De az egyik legnagyobb forma kétség kívül Kim titkár. Imádtam, amikor húzta Joongwon agyát. :D Joongwon és Taeyang pedig abszolút szerethető párost alkottak. :) Igazából kb. mindegyik karakter szerethető a doriban, a 2 kollégiumbeli kissráctól kezdve egészen Joongwon nagynénjéig. :D Mindig nagy kedvenc marad! :)
Nagyon szeretem én is ezt a sorozatot, mégis csak 9 csillagot adtam rá, mikor először láttam, és most is maradok ennél. Gondolkoztam, hogy mért nem adtam tízet mikor először láttam, de a vége felé eszembe jutott. A vége nem tetszett annyira. Kissé elhúzták, és el is laposodott, valahogy elfogyott belőle az, amiért a háromnegyede annyira jó.
Az összes színészt szerettem, de leginkább persze So Ji Sub tetszett, nagyon jó ebben a szerepben. Tetszett a zene is, remek a sztori, nagyon szeretem a humorát, meg a kísértetes részeket is (és épp ezekből lett kevesebb a végére).
Azt hiszem, meg fogom még nézni párszor a jövőben is.
Nagy bajban vagyok az értékelésnél. Az első 12 részig teljesen rendben voltam, borítékoltam a 10 csillagot, aztán minden félre siklott… Elővettek egy régi trükköt, amivel sikerült időt nyerni, de csak egy helyben topogtunk 1,5 részig…aztán végre magunkhoz tértünk újabb 1,5 rész erejéig. A 15. rész végén úgy gondoltam simán le is zárhattuk volna az egészet és azon agyaltam mégis mi jöhet az utolsó 2 részben. Hát persze, hogy Gong Shink elveszti az agyát… Nem, képtelen voltam megérteni az indokait. Noh mindegy. A 8 csillagot azért megajánlom, mert végülis a 17 részből 13 jó volt:)
Karakterek: vesszek meg nekem Kang Woo jobban bejött, bár Jung Wonnak is voltak nagy pillanatai:)) Madam Go-tól a hideg rázott, viszont a Jung Won titkára nagyon szerethető karakter volt:) Először azt hittem Yi Ryung karaktere idegesítő lesz, de aranyos volt, ahogy nem adta fel és küzdött Kang Wooért, még ha néha hisztis is volt:P Emellett le a kalappal az összes szellemünk előtt:) Voltak érdekes történetek:))
Keserédes mégis összességében nem volt ez rossz, de szerintem az utolsó 5 részt sokkal jobbra is meg lehetett volna csinálni. Több volt ebben, mint ami lett a végére:/
Kinek ajánlom? hmm aki szereti a romantikus, humoros, viszonylag kevés dráma faktor(nem kellett a szereplők alá könny elvezető:P) néha kicsit borzongató (egy-két szellemet durván megcsináltak…a babától pl kirázott a hideg) sorozatokat.
Majdnem tökéletes volt. Nekem egy kicsit túlbonyolították az uccsó két részt, de ezen kívül nagyszerű volt! Szuper színészekkel, szuper történettel. Nagyon tetszett!
Update:
Harmadszorra néztem meg ezt a sorit, azt hiszem ez azért jelent valamit. :) Valahogy az egész hangulata nagyon megfogott, így a hibák nálam abszolút nem voltak zavaróak, simán szemet tudok hunyni felettük. :) Sok-sok szuper színész erősíti a sorozatot, nagyon bírom a zenéjét és nekem a történettel sincs bajom, sőt, így harmadjára már konkrétan örülök annak az utolsó két résznek, pszichológiailag sokkal jobb megoldás volt ez így, vagy legalábbis tökéletesen értem a csajnak a szempontjait. :) Szóval marad a kedvenceim közt és jövőre ugyanitt folyt köv. :D
Kellemesen misztikus, néha hátborzongató (hangsúly a néhán), és persze néha sírva röhögős. Hyo Jin remekel, és jó kis partner Ji Sub.
Néha majd' bekakiltam úgy megijedtem egyes jeleneteknél, de ez senkit se bátortalanítson el! :) Ritka egy jó sorozat volt és végig élveztem.
Népszerű idézetek
선택을 하고 뭔가를 지킨다는 건 어려운 일일거예요. 막상 선택을 했는데 그 결과는 어떻게 될지 아무도 모르는 일이구요. 힘들게 결정했는데 더 괴로워질지도 몰라요.
Kiválasztani és megtartani valamit nehéz feladat. Még ha döntésre is jutunk, nem ismerjük döntésünk következményeit. És a gyötrelmes döntéssel lehet, hogy egy még bonyolultabb helyzetbe kerülünk.
과거의 자신과 겨루지 마라. 미래의 자신을 기대해라.
그리고 현재의 자신을 사랑해라.
Ne küzdj a múltbeli önmagaddal. Reményekkel telve tekints a jövőbeli éned felé.
És szeresd a jelenlegi önmagadat.
마음이 정직하게 불지 않을땐 통증이 답을 준다
Amikor a szíved nem mutatja meg az igazat, a fájdalom megteszi
Ju Jung Won: Nem félek olyan dolgoktól, amiket nem látok vagy hallok. De az olyan dolgok, amiket látok, például téged, megijesztenek.
(2. rész)