Tate Masanari kiegyensúlyozott életet él. Egy középiskolában művészetet, mellette szabadidejében kendo-t tanít, most pedig épp a Japán Bajnokságra készül, hogy ő képviselhesse Tokiót. Ám a mérkőzés kellős közepén váratlan esemény történik. Felébred benne az inka harcos, Yawaru reinkarnálódott… [tovább]
Jikuu Tenshou Nazca (1998–1998) 1★
Szereposztás
Várólistára tette 2
Kiemelt értékelések
Netta88
Vannak olyan animék, amik annyira tetszenek, hogy egyszerűen nem tudom, mit is írhatnék róluk, és vannak az olyanok, amik nagyon nem, mégis kisregényeket tudnék írni róluk, és van ez, ami szintén szenvedés volt, mégsem tudom, mit írhatnék róla. Azért megpróbálom. Igazság szerint elég sok mindent leírtam már a részekhez, és csak azért nem dobtam, mert kíváncsi voltam a „Miért?”-re. Ami persze nem derül ki. Vagyis, de, de annyira… nem tudom, nem találom a szavakat rá. Az 5. részhez ezt írtam „Röviden van egy csapat elmeroggyant idióta, akik a világ pusztulását akarják, csak mert nem jött be az élet. xD” és konkrétan nem is tudok mást írni. Fogalmam sincs mi volt Tate-Yawaru motivációja. El akarta pusztítani a világot, mert az emberiség megérett a pusztulásra. Menjenek már ezzel a fenébe. Nem tudtak volna kitalálni valami jobbat? Össze-vissza dobálóztak mindennel. Kapunk egy kicsit a múltból, de semmit nem tudunk meg az inkákról, pedig szolgálhattak volna több információval, mert egy érdekes törzs, de igazából így lehetett volna bármilyen random népcsoport is. Nem magyarázzák el, hogy egy mások szerint jó ember, miért fordult ki így magából, még ha fel is ébredt benne az ősi harcos szelleme. Igazából ez is olyan volt, mintha egy testben két lélek lakozott volna, ezért is nem értem, hogy ha Tate olyan jó ember volt, miért nem állt ellen Yawarunak? Elég hülyén oldották meg ezeket a dolgokat. Aztán jött még a szerelmi sokszög, meg az egyre több reinkarnáció. Aztán megvolt a két oldal, azok, akik a világ pusztulását akarták, és azok, akik harcolnak ellenük, majd ez így valahogy eltűnt és az összes rosszfiúból – akik eddig szemrebbenés nélkül nézték végig, hogy az erő, amit meg akarnak idézni elpusztít városokat és velük együtt az ottélőket – mártírt csinálnak. Én meg csak fogtam a fejem, hogy ez mi, miért? Szóval nem mondanám, hogy nem szenvedtem vagy hogy nem bántam meg, hogy időt szántam rá. De hogy pozitívumot is mondjak, a grafika szép, főleg a közeli képek, és bár az op-end nem, a háttérzenék jók voltak, főleg, az tetszett, amelyik akkor szól, amikor megjelent az égen az a szentély vagy micsoda. Nem sok pozitívum az már biztos, de hát ez van, számomra ez egy nagyon felejtős anime, sajnálom, hogy ekkora csalódást okozott.
