Jelenlét (2024) 69% 17★

Ez nem horror, inkább egy dráma némi misztikummal.

Nagyon tetszett, ötletes megközelítése a szellemes témának. Sokáig 7 csillagot akartam adni, de a legvége miatt legyen 8, ügyesen csavartak egyet a sztorin. spoiler
Jó volt!

az egyik legegyedibb film, amit valaha láttam – zseniális a sztori, a kivitelezés, a hangulat
ez az a film, amiről úgy jössz ki a moziból, hogy nem tudsz másra gondolni és minden barátodnak ajánlgatod, hogy nézzék meg és ők is járjanak a csodájára

Steven Soderbergh új filmjét meglehetősen vártam, főleg az érdekesnek tűnő koncepciója végett. Az előzetesek és a poszterek egy kifejezetten hangulatosnak ígérkező produktumot mutattak és első blikkre ez az úgymond gonosz nézőpontú megközelítés sokkal működőképesebbnek tűnt, mint mondjuk az In a Violent Nature-nél. Azonban sajnos itt sem tudták kellőképpen kiaknázni ennek extra lehetőségeit, így elég komoly csalódásként ért.

Valahogy úgy éreztem, mintha nem találná a film az identitását, és talán nem véletlen, mert átfutva Soderbergh eddigi igen terjedelmes munkásságát, ezt a szellemes tematikát most először próbálta meglovagolni. Ez a mű távol áll a horrortól, sokkal inkább egy drámaszerűség thriller elemekkel megspékelve, amivel amúgy nem lenne túl nagy probléma, csak drámának elég sekélyes, thrillernek pedig kiszámítható és átgondolatlan. Utóbbi tényező sok más filmnél is szokott jelentkezni (még akár a kedvenceimnél is), viszont ha az adott darab képes ezeknek a jelentős kompenzálására bármilyen módon, akkor szemet tudok hunyni felettük. Itt az volt a bajom, hogy a végéhez közelítve egyre gyakrabban jelentkeztek az érthetetlen megoldások és nem igazán tudta a film ezeket mással balanszolni.

spoiler

Rossznak mondjuk azért nem mondanám, mert Soderbergh operatőrként a hosszas snittekkel igényes munkát végzett, a néha felcsendülő zongorazene dallamos volt, a színészek sem annyira vészesek, itt-ott el tudott kapni egy baljóslatú érzést, de a merészség, átgondoltság itt nagyon hiányzott nekem. Nézhető szűk 80 perces próbálkozás.

Tyű, bakker, hát nem számítottam rá, hogy én leszek majd az ünneprontó, de sajna az a helyzet, hogy ez egy kicsit se tetszett nekem. Pedig meg voltam róla győződve, hogy tetszeni fog, elvégre ehhez hasonló filmek tényleg nem nagyon vannak. Talán az In a Violent Nautre hasonlít hozzá leginkább, de míg az úgy is meg tudott maradni egy ízig-vérig horrornak, hogy a szörny szemszögéből követhetjük végig az egész filmet, addig itt a horror teljesen elfelejtődik, max egy misztikus drámának illene be leginkább.
A különleges és abszolút egyedi szemszöget leszámítva a film majdnem halálra untatott, majdnem belőlem is entitást csinált…
A karakterek szörnyűek, az apa karakterét leszámítva mind egytől egyig egy utálat volt. Komolyan fel kellett kérni Lucy Liut erre az anya szerepre? Bakker ezt egy abszolút noname senkiházi, utcáról beesett középkorú random nő is el tudta volna játszani, mi szükség volt Lucy Liura? :D Konkrétan csak úgy volt, mint fikusz a sarokban.
A végén a csavart konkrétan maga a film leszpoilerezi, mikor a „nem-médium” asszony megjelenik és előadja a monológját. Onnantól kezdve pontosan lehet számítani arra mi lesz a vége, max az marad talány, hogy a jelelnlévők közül kit fog majd érinteni. Mikor pedig kiderült olyan szinten hidegen hagyott, tehát így néztem, hogy …oké… akkor gondolom di end…
Hatalmas csalódás. Bárgyú, unalmas, unszimpatikus karakterek, a horror és thriller cimke pedig erős túlzás.
Most eszembe jutott még egy film, ami hellyel közzel hasonlít erre a filmre, a Lake Mungo. Nem a szellem szemszögéből van bemutatva, de pár ponton engem emlékeztet rá, ráadásul az sem hátrány a Lake Mungonál, hogy az nem rest kiérdemelni a horror cimkét.
Érdemtelenül van már most túlhájpolva.