Valahol egy keleteurópai tengerparton áll egy földszintes társasház, háttal a tengernek. A középszerűsítési program keretében lakógyűlést hív össze Iván Vasziljevics, a házmester. Az egyik lakó, Tyimofejev időgépnek nevezett koholmánya egy véletlen folytán működésbe lép. Négyszáz évet repülünk… [tovább]
Valahol egy keleteurópai tengerparton áll egy földszintes társasház, háttal a tengernek. A középszerűsítési program keretében lakógyűlést hív össze Iván Vasziljevics, a házmester. Az egyik lakó, Tyimofejev időgépnek nevezett koholmánya egy véletlen folytán működésbe lép. Négyszáz évet repülünk az időben, összekeverednek történelmi korok és szerepek, végül Iván, a rettenet udvarában kötünk ki. S míg a lakók vissza akarnak jutni a jövőbe, mi már abban sem lehetünk biztosak, hogy mi látszat és mi valóság. „Mit is mondhatnék? Ha nem csapjuk be saját magunkat, sürgősen becsapnak minket mások. És egyáltalán, ha sikerül becsapnod azt, amit úgy hívsz ’saját magad’, az már egy nagyon szép eredmény. Mert rendszerint fordítva van, az csap be minket.” [bezár]
