Ház az utca végén (2012) 64% 97★

Hát én nem nevezném ijesztő horrornak ezt. Inkább egy a sok közül. Van egy zakkant srác és egy naiv lány aki beveszi a srácról, hogy mennyire ártatlan és sajnálja, ami gyerekkorában történt. Közben kiderül, hogy nem az akinek mondja magát, és kiderül, hogy spoiler

Na kérem szépen, nem értem az alacsony százalékot. Tény, hogy Jennifer Lawrence játéka egyenlő a nullával, mégis érdekes és izgalmas a film. Max Thieriot nagyot alakított, az elején imádtam a karakterét, majd utáltam és végül sajnáltam.
Ajánlom a filmet, nincs függővég, minden kérdésre választ kapunk.

Az eleje annyira kínszenvedés volt, senki nem volt emberi vagy logikus, nem alakítottak a színészek túl jól. Klisé volt. De amikor kibújik a szög a zsákból, a végcsavar ha úgy tetszik megmentette a filmet, mert amúgy 10/2 lett volna így 10/4 lett. Egyszer nézhetős horrorka… tinihorror asszem a leginkább ráillő kategória.

Érdekes, de több helyen kiszámítható volt spoiler. Egyszer nézhető. spoiler

Igazából nem volt rossz, bár az elején elég klisésnek tűnt, aztán a végére mégis egész élvezhető film kerekedett belőle, egy végül is elég meglepő csavarral. Viszont a dialógusok néha rémesen buták és azért némelyek színészi játéka is hagy kívánnivalót maga után khm..Jennifer Lawrence..khm

Ócska sablonhorror.

Szórakoztató tucattinihorror a szokásos jumpscare klisékkel, egy érdekesnek induló pszicho- vonallal a történetben, ami a film központi témájává növi ki magát. Ezen kívül egy egészen meglepő fordulattal, ami kiemeli egy kissé a hasonló filmek sorából, és ettől válik érdekes filmmé. Érdemes lett volna maguknak a készítőknek komolyabban venniük ezt a sztorit, mert szerintem tisztes horrort is össze lehetett volna hozni belőle.
Sajnos a színvonalon sokat ront J.L. mint főszereplő.
Ha nem várunk tőle túl sokat, tetszeni fog. Nekem abszolút a várakozásaimon felül teljesített.

Nos, először is, jó volt Elisabeth Shue-t újra látni, régen volt már hozzá szerencsém. Másodszor, vegyes érzéseim vannak a filmmel kapcsolatban. Nagyon erős kezdés után egy kicsit leültünk, de valahogy érezni lehetett, hogy nem soká borul a bili, és így is lett, ráadásul még egy kis meglepetés is ért. Sőt, néha a feszültséget is harapni lehetett, mégis folyamatosan olyan érzésem volt, hogy egy kicsit jobban is meg lehetett volna csinálni. Hiányérzetem van a sztori felépítését illetően, nekem egy kicsit már a tévéfilm kategóriát súrolja, de ettől függetlenül egynek mindenképp jó.

Már megint belefutottam J. Lawrence-be, és már megint bosszankodhattam, hogy a kifejezéstelen, pufi arcán nulla mimika ül meg, esetleg egy kicsivel több, az is vetekszik egy savanyú citrommal. Az alkonyos lány hozzá képest egy kész pantomim.
Rettenetesen lehúzza a filmet J. L. „játéka”, pedig az utolsó kb 5 másodperc akkora csavarral csapott arcon, hogy az zseniális. Esetleg olyan színésznővel kéne dolgozni, aki érzi és érti is a karaktert; ebben az esetben simán landolna az újranézős kedvencekbe.