Gyógyír szívfájdalomra (2024–2024) 84% 32★

Engem ez a sorozat nagy valószínűséggel csak nagyon rosszkor kapott el. Szerettem, de mégis egyre többször vettem észre magamon, hogy míg megy a sorozat én félig ott sem vagyok és inkább neten böngészek…kivéve mikor másodpárunk megjelent :) ezerszer reálisabb és szerethetőbb páros volt nekem, inkább láttam volna őket, ahogy szép lassan a két szingli szülő egymásra talál. Szerettem a főpárosunkat is, de nekem valahogy jobban működtek tényleg csak barátként. Hyung Shiknek sem állt jól amikor átment ultracukiba… Az meg kifejezetten zavart, ahogy egy-két betegséget kezeltek. spoiler okééé tudom ez egy romantikus sorozat, nem ábrázolhatják valós időben a gyógyulásokat, de nah….
Minden nyűgöm ellenére (tényleg biztos vagyok benne, ha máskor nézem meg lehet jobban tetszik és pláne jobban tetszett volna, ha FB nem spoilerezi le addig a felét, amíg futott a sorozat…:D) ez tényleg egy aranyos healing sorozat. Alapvetően kezdő doramásoknak abszolút ideális :)

Nekem ez igazi comfort sorozat volt <3 Talán nem volt tökéletes, de nagyon szerettem nézni, és imádtam kb. az összes szereplőt.
Külön öröm, hogy a befejezés is, bár az utolsó részekkel általában hadilábon állok, abszolút édes lett ~ kicsit rózsaszín cukormázas, de néha épp ez kell a lelkünknek :) Kérek még sok-sok Hyung Shik sorozatot :)))

Ez tényleg szó szerint kicsit az, ami a címe: gyógyír szívfájdalomra.
A legnagyobb érdeme ennek a sorozatnak, hogy nagyon súlyos témákkal foglalkozik, könnyen fogyasztható csomagolásban. (Depresszió, kiégés, meghurcolás, magány, önbecsülés hiánya, fojtogató elvárások.)

A cukimuki felszín alatt (merthogy sok a komikus elem, és a hülyéskedés), egyáltalán nem egy vidám történet.

AMI KÜLÖNÖSEN BEJÖTT:
– Hogy volt tanulsága, ami tényleg megszívlelendő. (A világ sosem lesz jobb, az élet sosem lesz könnyebb. Neked kell változnod, és máshogy nekifutni az akadályoknak.)
– Hogy a főszereplőkkel sok ponton tudtam azonosulni. (Ijesztően sok ponton…mindegy, nem részletezem.)
– A főszereplők folyamatosan javuló kapcsolata, hogy a kezdeti ellenségeskedés ellenére egymás támaszaivá váltak, mikor mindkettejük karrierje/élete tönkrement. (Imádtam, ahogy a maguk módján „felkaparták egymást a padlóról”.)
– Hogy Ha Neul igyekezett apránként bepótolni, ami eddig kimaradt az életéből. (És hogy Jung Woo mennyit segített neki ebben. spoiler)
– Hogy mindenki egy házban lakott, és bár eleinte egymás agyára mentek, egyre jobban összecsiszolódtak. spoiler

AMI NEM TETSZETT:
– A humor nekem néhol kicsit sok, és kicsit idétlen volt (főleg az anyuka és a testvér rikácsolásai; illetve a sebész srác is olykor-olykor teljesen meghülyült, mint egy instant kávéra rászabadult golden retriever), csak ezért nem adok max. csillagot. (Összességében egyébként sokat nevettem.)

Nagyon tetszett.

+ egy jótanács: leszokási fázisban lévő alkoholisták kerüljék a sorozatot. A főszereplő orvospáros kb. minden második részben csontrészegre issza magát, és szerintem minden részben iszik valaki. :D

Hát….. úgy a 11-12ik résznél elvesztettem a türelmemet, és onnantól már igazából nem igen érdekelt spoiler… valahogy ellaposodott az egész spoiler.

Anyuka és Bada :DDD Én őket szerettem. Mindketten olyan szépen változtak a történet során, hogy öröm volt nézni. Főleg az anyukát szerettem azért, ahogyan felismerte a hibáit, és szépen szerényen változtatott a hozzáállásán. És nekem most ők képviselték az igazán élvezhető humort, aranyosak voltak és emberiek, csakis szeretni lehetett őket.

HyungShik. Nagggyon idegesített, főleg a második felében – és mivel kedvenc színészem, az is idegesített, hogy idegesít :DDDD És ez most már a második munkája, amiben az alakítása nem tetszett. Ebben most valahogy ez a cukika-fiúka-vagyok számomra túlságosan erőltetett volt…. másképp kellett volna cukiskodnia, valahogy természetesebben és lazábban, ahogy szoktavolt régebben…. nemtudom….. lehet, hogy már kinőtt ebből karaktertből….

ShinHye. Na ő viszont kellemesen meglepett. Kerülöm általában, mert egyáltalán nem kedvenc, most is húztam a számat miatta – de aztán már a második részben meggyőzött.

Azt nem mondom, hogy úgy összességében rossz lenne, mert tényleg a comfort kategória – de valahogy jónak sem tartom. Egészen ígéretesen és lendületesen indul – de aztán megroggyan – és később unalomba fullad. Valahogy a karakterek sem tartanak sehová – kivéve mama és Bada, és bár örvendetes a fejlődésük, de mégsem ők a főszereplők….

Eleinte nagyon tetszett, faltam az egyes részeket. Utána valahogy úgy éreztem, hogy kissé ellaposodott. Ettől függetlenül voltak különösen szerethető karakterek, mint pl Ha Neul anyukája na meg Ba Da, őket imádtam. :D Érdekes 2 párosunk közül jobban szurkoltam mellékpárosunknak. Igazán szeretnivalóak voltak. :)
Összességében kellemes kikapcsolódást nyújtott.

Vicces, romantikus, barátságos sorozat. Nem sok komplikáció, de most pont így jól esett.

Eredetileg erre a sorozatra is „csak” 9 csillagot adtam, de mióta láttam, azóta tettem egy fogadalmat, hogy amelyik sorozatban nincs szerelmi háromszög annak adok +1 csillagot, így bár utólag de ez a sorozat is megkapja. Amúgy nem is hiányzott belőle, a történet így volt kerek egész. Na de a sorozatról magáról pár szót. Amellett, hogy elég komoly témákat boncolgat, mégis szívmelengető az egész. Ezekből a témákból adódóan van egyfajta melankólikus hangulata, de mégsem felejtkeztek el az apróbb poénokról, szívmelengető pillanatokról, ami miatt mégsem süllyed depressziósba. Szerintem nagyon jól egyensúlyoztak a kettő között. Ha Naul családja imádnivaló volt, ez pedig nagy szó tőlem, ugyanis ritka mikor ennyire megszeretem a családtagokat, általában csak idegesíteni szoktak. De őket imádtam, a nagybácsi, az anya, és a tesó is hatalmas firma volt, végtelenül támogatóak és kedvesek (minden pillanat aranyat ért, ahogy pátyolgatták Jung Woo-t). A mellékpáros is cuki volt, őket is szívesen néztem pedig általában ők se szoktak nagyon lekötni. A főpárost szándékosan hagytam a végére, ugyanis ők ezennel repültek is a kedvenc párosaim közzé. Az a jelenet, spoiler egyszerre volt szomorú és mégis szívet melengető. Csodálatosan lett felépítve a kapcsolatuk. Ellenségeknek tekintették egymást, mégis amikor mindketten padlót fogtak, akkor ott voltak a másiknak. Nem számít mi történt, ők ott voltak, kitartottak, meghallgatták, elfogadták minden bajával együtt a másikat. Azt szokták mondani, hogy bajban derül ki ki az igaz barát. Na itt pont ez történt, és nagyszerű volt látni, ahogy barátok majd pedig szerelmesek lesznek. Az is tetszett, hogy a kapcsolatuk mondhatni klisé mentes volt. Jó, persze, volt benne (melyikben nincs?…) mégsem annyi mint általában szokott. Na de nem akarok többet áradozni róla. Annyit mondok csak így a végén, hogy szerintem nagyon is érdemes megnézni. Én is biztos, hogy még többször visszatérek rá.
Ja, igen azt még megjegyezném, hogy rég találkoztam ilyen találó címmel :) Nagyon illik a sorozathoz.