Gintama 2: Okite wa Yaburu tame ni koso Aru (Gintama (élőszereplős) 2.) (2018) 90% 4★

Imádtam az elején az utalgatásokat más filmekre – volt például Kimi ni Shizuo wo tabetai, Bolti tolvajok utalás is.
A színészi játék jobban tetszett, mint az előző filmben és ezen sokkal többet is nevettem, egész jól hozta a Gintama hangulatát. A hoszteszes részen szétröhögtem magam. Ennek a résznek leginkább a shogun állt a középpomtjában, jó pár rész volt benne az animéből, aminek nem sok köze volt egymáshoz, de a végeredmény élvezhető volt.
A harcjelenetek is jól néztek ki, bár azért volt benne néhány béna megoldás.
Mondjuk Takasugi kinézetét nem tudom megbocsátani…. viszont szerencsére Okita, Hijikata, Bansai és Itou színésze tökéletes választás volt. Valamint minden elismerésem a shogunt játszó színésznek, amiért képes volt rendesen faarccal hozni a szerepét. Annyit röhögtem rajta. xD

Nagyon meglepett, hogy már a film első 5-10 percében többet nevettem, mint az előzményen (mondjuk szerintem annak a felirata sem volt túl jó). Igazi elmebeteg agymenés, amit a készítők itt levágtak. Bár nem igazán szeretem az altesti és a gusztustalan poénokat – amikből itt azért bőven akad –, itt mégsem zavartak, sőt még működtek is. Rengeteg kikacsintás is bekerült más kultikus animékre, filmekre. Persze amit tudtak, azt kikockáztak. xD
Természetesen a Gintamaról beszélünk, ezért várható, hogy a film nagyon elborul a vége felé.
A színészek jók, főleg, hogy fapofával kibírták a forgatást (azért kíváncsi lennék egy bakiparádéra, lenne vagy kétórás).
A harcok nagyon jól össze lettek rakva, látványosak, menők, pár helyen azonban látszik a bénácska CGI.
Ha negatívumot kéne említenem, akkor az a hossza. 130 perc egy ilyen filmnél sok, a végén már éreztem, hogy néha leül a hangulat.