Föld (1930) 78% 12★

Elképesztően zseniális és eredeti film, minden bizonnyal a legnagyobbak közé tartozik. Árpinak igaza van, ez a propaganda dolog tagadhatatlan, bár javarészt lemállik. Vannak patetikus beállítások, néhány részlet, ami nem működik, meg van traktor is. Mállik le, de dolgozni is kell vele, hogy mégis érvényes és átütő legyen. Olyan 10 éve láttam először, akkor inkább csak tisztelet és megilletődöttség, pedig a Föld döbbenetesen hatásos és szép. A fentebbi apróságok menthetetlenek, csak nem nagyon számítanak. A célzatos elbeszélést viszont maga a film haladja meg. Nem kell félretenni a történeti ismereteinket, ahhoz, hogy ne ragadjunk bele a kínálkozó értelmezési keretbe. Miről szól Dovzsenko alkotása? A földrengésről. Hogy olyasmi történik, ami alapjaiban rengeti meg a világot, új élet jön. Tudjuk, nem jött. Vagy jött is meg nem is, nem az, amit vártak. A Föld mégis forradalmi. (Még mindig!) Mert teljesen új formát kellett találni. Látszik, hogy mi mindent folytattak később, de az is látszik, hogy mi mindent nem. A film közepi montázs a korszak meglehetősen erős mezőnyéből is kiemelkedik, vannak képek, ahol elvonttá válik a konkrét. A tempóváltás és annak léptéke a voltaképpeni témája. A szimbolikus részletek kissé naivak, de ahogy ez a film kommunikál, delejes hatású.

Szeretem a némafilmekben a képek erőteljességét. Mivel „csak” ezzel tud dolgozni az alkotó, nagyon precízen, pontosan használva tud sokkal emlékezetesebb képeket létrehozni, mint korabeli hangos társai. A másik ami nagyon jól tud működni, ha jól eltalálják, az a film alatt szóló, vagy bizonyos esetekben tudatosan hozzá komponált zene, ami csak fokozza a képek hatását, érzelmeket, hangulatot ad a mozgóképekhez. Itt is hasonlót láthatunk, igaz a kor szovjet filmjeire jellemző propagandisztikus szándékkal.