Férfi és nő (2016) 78% 16★

Semmi nagy varázslás, csak az élet!
Szép és érzékeny film, mint minden eddig általam látott Lee Yoon Ki film. Érdemes figyelni erre a rendezőre… Ez a film pedig a különös hangulatával, lassú folyásával, szép képeivel, életszagú mondanivalójával és gyönyörű zenéjével nagyon megtalált engem.

Csoda történet az életről, a szerelemről, a családról. A zene is passzolt hozzá és a színészek is jól alakítottak. Egyetlen kifogásom, hogy kicsit lassú volt a film.
Jajj és miért így lett vége? :'(

Nekem egy picit vontatott volt, de ettől függetlenül tetszett. Gong Yoo hozta a szokásos formáját. Ez egy gyönyörű film 2 ember egymásra találásáról, akik annyi „rosszat” tettek, hogy rosszkor, nem a megfelelő körülmények között találkoztak.

Ez egy gyönyörű történet arról, hogy egy idegen közegben hogy talál egymásra két azonos etnikumú ember. Nem tudják egymás nevét, mégis megvan köztük a bizalom és az összhang. A nő fia autista, a férfi lánya pedig depressziós. A sors úgy hozta, hogy egy táborba kerülnek, a két felnőtt pedig elkocsikázik a helyszínhez. A hóvihar következtében nem tudják folytatni útjukat, így megpihennek egy közeli motelben. Másnap sétálni indulnak és meglátnak egy kis szaunát, ahol lepihennek és meghúzzák magukat az éjszakára. Az útzárlatot feloldják, majd a férfi hazaviszi a nőt és megkérdezi a nevét, de a nő egy szó nélkül kiszáll az autóból. Mindketten azt hiszik, hogy vége az el nem kezdődött kapcsolatunknak és soha többé nem látják egymást, de a sors közbeszól és 8 hónap után ismét találkoznak.
Úgy gondolom, hogy ez a film felzabálja az ember összes pozitív energiáját. Folyamatosan gombóc volt a torkomban annak ellenére, hogy nem volt egy kifejezetten szomorú film. Inkább drámai elemekkel teletűzdelt romantikus alkotásnak mondanám. Volt benne minden, amire az embernek néha szüksége lehet. A színészek tökéletesen hozták a karaktereiket, és biztos vagyok abban, hogy a közeljövőben sort kerítek Gong Yoo további munkásságaira is.
Voltak részek, mikor legszívesebben félbehagytam volna (nem azért, mert untam, hanem azért, mert a kis fangirl szívem nem bírtam elviselni a csókokat, az áldozatokat és az öleléseket xD), de folytattam, mert rettentően kíváncsi voltam, hogy összejönnek-e, és ha igen, akkor együtt maradnak-e. A befejezés… spoiler

Gyönyörű film.
Tökéletes. Az első perctől az legutolsóig.
sajna a vetítésre beszabadult pár fangirl és az égegyadta világon semmit nem értettek az egészből és még viselkedni sem tudtak

Úgy sajog a szívem.

Ennél jobbra egész egyszerűen nem vagyok hajlandó értékelni egy filmet, ami a megcsalást propagálja. Ha sz@r egy házasság, ki lehet lépni belőle, aztán mindenki élheti tovább az életét. Az elveimmel teljesen szembemegy. Szívem szerint még ennyi csillagot se adnék.
Mondom ezt úgy, hogy nem véletlenül néztem meg a filmet, több ponton is érintett vagyok/voltam. Sokat nem adott hozzá a lelkemhez. Inkább elvett.
A férfi kislányát iszonyúan sajnáltam. Ő érintett meg igazából. Depressziós, egy labilis, ijesztő anyával, és egy alig jelenlévő, fél lábbal a házasságából kint lévő apával. Nulla kiszámíthatóság, pozitív érzelmek, családi összhang.

Egy klasszikus film remake-je. A történet lassan halad, és eleinte gyönyörű, tusrajzos tájképekben haladunk, amelyekben találkozások, felismerések, eszmélések születnek. A két nagyszerű színész játékának köszönhetően a megcsalást és a félrelépést is meg tudjuk érteni.