Csajkor (2014) 80% 4★

Zseniálisan beszél ez a film arról, hogy mennyire beszűkültek az ember lehetőségei egy elnyomott csoporton belüli elnyomott csoport tagjaként. Második-harmadik generációs bevándorlóként a többségi társadalomban, és nőként (kamaszlányként) mérgező patriarchális viszonyok között. Az a fajta történet, ami nem tolja az ember arcába didaktikusan a tanulságait vagy a véleményét, csak érzékenyen megmutat egy helyzetet. Nagyon szerettem, hogy teljesen nyitott a vége, szó szerint bármi következhet az utolsó képkocka után a legpozitívabbtól a legnegatívabb forgatókönyvig. Nem ez a lényeg, hanem ami addig történik.

Egyre jobban kezdem kedvelni és értékelni a francia filmeket. Van mondanivaló, nem szájbarágós, mégis, aki figyel, nem tudja figyelmen kívül hagyni a társadalomkritikát. Girlpower minden mennyiségben, még akkor is, ha az önállóságra törekvés és kiugrás esélye halványan sincs jelen. Tetszett, hogy a film fejezetekre bontva mutatja be a felnőtté válás folyamatát, és érzékelteti a gettóból való kitörés lehetetlenségét. A film legnagyobb erőssége egyetlen jelenetbe foglalva: a lányok a hotelszobában Rihanna – Diamonds című számára énekelnek. Minden benne van, a négyük barátságáról, a szebb jövőről szőtt álmaikról, a csodás fényekről és fényképezésről nem is beszélve. Nem szívderítő a téma, de a színészek és karakterek nagyon jók, a film őszinte és realisztikus.