Comrade Kim Goes Flying (2012) 50% 1★

Pár nap gondolkozás után rájöttem, hogy tulajdonképpen mi nem tetszett benne.
Ez egy külföldieknek szóló vegytiszta és kőkemény propagandafilm. Ilyet szerintem még a szovjetek sem tudtak összehozni sose. És az volt benne az igazán gyomorforgató, hogy az égegyadta-világon semmi-de-semmi köze nem volt a valósághoz. Semmi. De még csúsztatás szintjén sem. Az eddig látott filmeknek azért mindig volt olyan része, ami hihető volt – legalábbis a fővárosi, kivételezett emberek életére nézve. És igaz, hogy a háborús filmekben a hős katonákat idealizálják, de azokat az amerikaik is mindig.

De ez a film mindent összevetve egy nagy ostobaság volt. Amerikai filmeken sem szeretem ezeket a legkisebb nekiindul és mosolyogva legyőzi a világot sikertörténeteket, de É-Koreában ez aztán tényleg elképzelhetetlen. A legfőbb ellenségük az USA – erre csinálnak egy olyan filmet, amiben azt akarják elhitetni a külvilággal, hogy az „amerikai álom” náluk is megfutható??? Egy egyszerű bányászlány csak úgy elindul a fővárosba, mert hogy ő artista akar lenni? És a legnagyobb természetességgel úgy búcsúzik, hogy amikor majd odaér, hazatelefonál????? …..

Amúgy a főhősnő nagyon is szerethető: mindig mosolyog, mindig optimista, kellőképpen határozott, elképesztően bájos és kedves, és mindenkit mindig az ujja köré csavar.

Ahogy haladt a film, egy idő után már csak járt az eszemben, hogy É-Koreában komolyan nincsenek tisztában azzal az illetékesek, hogy a világ azért „átlát” a határokon, és tudja mi is folyik ott valójában? Ez olyan fejem-a-homokban struccpolitika: azt hiszem, amit látni akarok – és akkor talán majd a világ is azt hiszi majd….