Clark (2022–2022) 81% 36★

Nekem tetszett ez a sori. XD Vicces volt, és szórakoztató is néha, Bill Skarsgård nagyon jól alakította a szerepét. Olykor jókat nevettem rajta, szimpi volt a karaktere. :-D Érdekes egy sztori volt, és izgi is. Voltak látványos jelenetei, a poénokat, beszólásokat nagyon bírtam. XD spoiler A többi szereplő is elment, de Bill Skarsgård, mindent vitt. :-D Nagyon bírom a pasit. :-D

Tök jól indult, de elvesztettem az érdeklődésemet a sok unalmas jelenet között, valahol. Úgy érzem, mintha félmunkát végeztek volna a történettel.

Ha valaki fogná Guy Ritchie-t és kidobná Svédországban, hogy csináljon filmet, az pont ilyen lenne.
A rendező (aki igazából a svéd Guy Ritchie), megkereste Skandinávia jelenleg legmenőbb színészét meg egy rakás klasszik svéd arcot és csinált egy olyan road movie-állatkodást, hogy a fal adta a másikat.
A történetnek története nincs, a pali élete 99%-át börtönben töltötte, mi a maradék 1% ámokfutását ismerjük meg „a saját szavai alapján” – nos, Klork Úlofszon vagy kamugép volt, vagy az élet produkálja a legmeredekebb történeteket.
Bill Skarsgard szuperlatívus, ha nem nézne ki ennyire baromi jól, akkor is imádnám…, Tommy-t is nagyon szerettem és a csajok is nagyon jók voltak, bár…, Billi mindenkit lemosott a pályáról.
És így is volt…, mert Klorkúlofszon pont ugyanezt tette…, ha igaz… :D

vegyes érzéseim vannak a sorozattal kapcsolatban
egyszerre volt szórakoztató, tele érdekes karakterekkel és annak ellenére, hogy gyűlöltem Clark-ot, mégis megmosolyogtam a baromságait
maga a rendezés 10/10, de a sztoriban vannak olyan lyukak és kihasználatlan ziccerek, amiket nem tudok megbocsájtani
azt meg pláne nem nézem el, hogy sokszor halálra untam magamat egyes jelenetek közben, hiszen saját magát ismételte a főszereplő – szex, bankrablás, börtön –, és igen, ez adta az alapot, de ha ennyiszer ugyanaz játszódik le a néző szemei előtt, akkor rá lehet sajnos unni

Ez egy Guy Ritchie stílusú kellemesen kikapcsoló sorozat, amit hamar le lehet pörgetni. Inkább fantazmagória mint valóságos sztori, de Bill Skarsgard játéka nagyon adja. Szépen bemutatja, hogy a gyerekkori családi traumák, az elzárkózás, a hedonizmus és nárcisztikusság, illetve még ezer lehangoló lelki zavar menniyre le tud sodorni egy embert a „helyes” életről. Olofsson a sori szerint csak a mának élt és mindig vidám volt. Ha akadályba ütközött, akkor nem törődött vele, sőt, egyszerűen kizárta és tovalendült a saját érdekei szerint.

Amit nagy hibának érzek, hogy nem ad elrettentő példát a fiataloknak, aki megnézik majd a sorit. Ha Clark ilyen jókedvűen és vidáman élte életét, akkor nem lehet baj a bűnözésből… Lelki gyötrődés egyáltalán nincs a sorozatban. És a másik hiba szerintem, hogy semmit nem tudunk meg a családi életéből (múlt és jövő). Pedig a nézőnek jó lenne egy kis háttérinfó. Gondolom úgy voltak vele, hogy akit jobban érdekel, nézzen utána.

Egyszer érdemes végignézni, mert 6 óra nem a világ és jót lehet szórakozni rajta. De világmegváltó nem lesz. A finálét ütősnek szánták, de nem lett az. Inkább csak összefoglalja azt, hogy Clark hogyan éli túl az összes cselekedetét.
Szóval jó szórakozást!

Random másnap, felcsaptuk a netflixet és ez jónak tűnt. A csávóról semmit se tudtunk, úgy kellett utána olvasnom wikin, hogy ezek tényleg megtörténtek-e, mert nagyon kamu szagu volt az egész. De tényleg ennyire elborult volt a pali!
Bill jó színész, vitte a hátán az egészet, de mint sorozat nem voltam annyira elájulva. Nekem nagyon sok volt az ugrálás az időben, sokszor csak összezavart, nem éreztem összeszedettnek. A sorozat amúgy pörgős, nagyon sok minden történik egy részben, de a végére lelassult és nekem a befejezés is olyan semmilyen volt. Jó lett volna tudni mi történt vele később, így csak befejezetlennek érződött. Ha nagyon nincs mit nézned akkor csapd fel.

Hú ez nagyon pimasz sorozat! Tetszett, ahogy különböző stílusokat kever, ugrál az időben, hektikus, de követhető. Jó volt nézni!

Amennyire bírtam Clarkot az elején, annyira utáltam meg a végére. Igazi nárcisztikus seggfej lett belőle, amit az utolsó részben művelt a Szentiváni ünnepségen, az több, mint gáz… értem én, hogy elborult az agya, de akkor is. Kevés volt az a büntetés, amit kiszabtak érte.
A gyerekkoráról még néztem volna jeleneteket, az kifejezetten érdekes volt, hogy mi vezetett odáig, hogy ilyen emberré váljon.
Az elsötétített szemüveg tök jól kifejezte, hogy a „tiszta” tekintetű csibészből hogy lett egy idegroncs pszichopata. Az a döcögő röhögcsélés meg ordibálás kifejezetten idegesítő volt, az egyperces elsülései pedig röhejesek. Egyik nővel sem bírta tovább és azt hitte, ettől ő mekkora lepedőkirály..idióta.
Bírtam Sussi Korsner karakterét, hogy nem hagyta magát megvezetni, elbájolni – bár mint pasi nem is jött be neki és társa is volt már, de ezt nyilván nem kötötte az orrára, nagyon okosan.
Hiába mondta Clark neki, hogy miről írjon, utánament a témának, majd végül úgy döntött, nem segédkezik a gátlástalan bűnöző kultuszának építésében. Tetszett ez a befejezés.

Nekem kicsit sok volt benne a szex, káromkodás, de ehhez a „műfajhoz” vagy minek nevezzem, gondolom hozzá tartozik. A rendezőt Guy Ritchie-hez hasonlította valaki, hát mivel az ő filmjei is irritálnak, érthető a csillagozásom. A jellem"fejlődések" miatt néztem csak végig…