Az apját a háborúban elvesztő Salvatore rajong a filmekért. Ha csak teheti, minden idejét a moziban tölti. A parányi Cinema Paradiso az otthona, a filmek a szülei. A vetítőterem és a gépház serdülőkorának legfontosabb helyszínei, ahol meghatározó élményekben van része. A folyton ott tüsténkedő… [tovább]
Cinema Paradiso (1988) 112★
Képek 5
Szereposztás
Rendező
Forgatókönyvíró
Operatőr
Zeneszerző
Gyártó
Cristaldifilm
Les Films Ariane
Rai 3
TF1 Films Production
Forum Picture
Kedvencelte 47
Várólistára tette 130
Kiemelt értékelések
Filmdoki
1 hozzászólás
Istenem, ez a film maga volt a csoda. Nem is film ez, hanem egy életérzés, melyet minden moziszerető ember átérez. Emiatt tényleg nehéz is most szavakba öntenem, hogy mekkora élmény volt a nagyvásznon látni. Tornatore megfogta a kezem és egy gyönyörű utazásra invitált, amit sosem fogok elfelejteni. Az utolsó jelenetnél pedig én is Totó lettem. Mosolyogtam és egyben a könnyem is folyt. Varázslatos élmény volt!
mazsolafa
Keserédes és gyönyörű film barátságról, szerelemről és egy moziról, ami mindezeket összeköti. Mindezt Ennio Morricone zenéje teszi feledhetetlenné.
Erősen ajánlott megnézésre.
sipiarpi
Megható, szentimentális film a barátságról és a mozi szeretetéről. Nekem kedvencem lett. Toto megformálói közül egyértelműen a kisfiú volt a legjobb. A ravaszság, a csibészség a szemében a sajátja volt, nem megjátszott. Mivel a teljes verziót láttam, nem a vágottat, valóban nagyobb hangsúly volt a szerelmi életén, bár szerintem nem volt túl zavaró.
Debut
Theatrical Cut
A „slice of life” filmek egyik legjobbja. Giuseppe Tornatore „kézműves” remeke igazi csemege a veterán filmrajongóknak.
strangelove
8 hozzászólás
Szépelgő, túláradó film. A rendezői változatot láttam, ami állítólag árnyalja a vágott verziót, én így is sok mindent vázlatosnak találtam. A rendezés helyenként siralmas, kiforratlan, a film végi csavar meg csak ront az egészen. Nagyon kevés dolog van normálisan ábrázolva a filmben, a legtöbb csak ki van mondva. Ugyanakkor a nosztalgia könnyen átragad a nézőre, ezért főleg a gyermekkori részek működnek igazán, amikor már a felnőtt Salvatore van a középpontban egészen kínos jeleneteket feszenghetünk végig.
Mr_Catharsis91
Gyönyörű film volt az életszagúsága miatt nagyon tetszett. Érdekes, hogy az Óceánjáró zongoristában is van egy, az időnek kitett objektum, még-pediglen a hajó, amely ugyanúgy arra a sorsa lesz ítélve mint a Cinema Paradiso épülete. Nah az is sírós film volt. :(
ax7zkkppqf
a gyerekkori rész a legjobb, utána már kissé fárasztóbb követni. egyébként szép hangulata van.
lakatoszoltan01
A gyerekkori részek nagyon csodásak. Élvezetes nézni, micsoda ereje volt a mozinak egykor. A modern, aktuális részek a maguk direkt szürkeségével viszont túl nagy kontraszt volt, és így keserédes a film. A legvége, az utolsó filmtekercs nagyon megható volt, ilyen frappáns befejezésre nem számítottam.
