Che Guevara neve negyven évvel halála után is élénken él a köztudatban, talán összes kortársánál pontosabban személyesíti meg a hatvanas évek forradalmi hangulatát. Világméretű márkanév lett, arcképe ott figyel minden sarkon: fiatal, jóképű és idealista, az elnyomottak bajnoka – egyfajta ikon,… [tovább]
Az argentin (Che 1.) (2008) 12★
Szereposztás
Várólistára tette 30
Kiemelt értékelések
Nem könnyű értékelni ezt a filmet, mert ahhoz ismerni kellene pontosan Latin-Amerika és Kuba történelmét, hogy minden látott elemét megfelelően értelmezni tudjam. Ez inkább hasonlított egy színészekkel forgatott dokumentumfilmre, de ugyanakkor nem volt annyira száraz és tényszerű. Az idő nagy részében viszont csak mentek, harcoltak, beszélgettek a következő lépésekről, szóval inkább annak tudnám ajánlani megnézésre, akit érdekel ez a téma. A nevek és helyszínek is akkor mesélnek igazán, ha valaki tudja mihez kötni. (Volt, aminek utána is kellett olvasnom, pl. mi az OAS stb.) A film legelején nagyon jó ötlet volt, hogy a térképen elmutogatták, hogy mi, hol van Kubában. Arra érdemes odafigyelni és megjegyezni, segít utána, sokkal könnyebb követni az eseményeket. Tetszettek a későbbi (forradalom utáni) fekete-fehér bejátszások is, ahol feltételezem a korabeli felvételeket forgatták újra. Illetve érdekes volt hallani Guevara gondolatait is, volt közte elgondolkodtató. A film, ha átfogó képet nem is ad mindenről, leginkább a hangulata miatt érdekes, ahogy megmutatja miként harcoltak és éltek túl az erdőben, hogyan viszonyultak hozzájuk az emberek, hogyan lett a forradalom egyik arca. Del Toro hasonlított az igazi Guevarara, hihető alakítás volt. Legalább itt is végig spanyolul beszélhetett (mindig egy élmény hallgatni), azért nagyon látszik, hogy ez az anyanyelve. :) (Egyébként mesélte az egyik beszélgetős műsorban, hogy az előkészületek során találkoztak az igazi Fidel Castroval is :O, megkérdezni tőle, milyen volt Che, de a második beszélgetésre már nem tudtak elmenni, mert addigra már nem volt olyan állapotban. Mik vannak!) Azért arra jó ez a film, hogy legalább némi alapismeretet ad a térség történelméből.
Pár napja arra ébredtem, hogy egy róla szóló ismeretterjesztő műsor megy a tv-ben. Persze hallottam már róla, de soha nem mélyedtem el igazán a „munkásságában”. Viszont ez a műsor jó volt, és felkeltette az érdeklődésem. Aztán kiderült, hogy Benicio Del Toro szereplésével készült film is, két részes. Jaj, de jó! Ugorjunk csak neki! :D Azt gondoltam, hogy a film kicsit felturbózza majd az amúgy is ikonikus figura karakterét, tetteit. Nos, a film nekem csalódás volt. Ha nem lett volna az a félkómásan elkapott dokufilm, és az a pár info amit amúgy is mindenki tud, nem tudtam volna meg többet róla. A film nagyon nem tett hozzá semmit sem. Nem szeretem ha ugrálnak az időben. De oké, itt még lenyeltem, de akkor legyen már a sztori kerekebb. De nem. Sokkal összeszedettebb, élvezhetőbb, többet mondóbb volt a dokufilm. Sok minden benne volt a filmben is, de nagyon sok minden inkább nem. Pl: Castro-val való kapcsolata, tetteinek a mozgatórúgói, mit szeretett volna vagy mit nem elérni, stb……. Szóval nagyon kevésnek éreztem a filmet, ebből sokkal többet és jobbat is ki lehetett volna hozni. Benicio Del Toro játsza Che-t (ki más? :D ) , egyébként nagyon jól, de mégis hiányoltam belőle azt a karizmát, ami Che-re volt jellemző. Végülis megnéztem mind a két részt, mert érdekelt, de nem lettem okosabb tőle :)
Népszerű idézetek
A Háború és békében Tolsztoj azt írja, hogy a hadtudomány feltételezi, hogy több ember nagyobb erőt jelent. Másfelől, csak ritkán ismerik fel, hogy a tényleges harcban a hadsereg ereje a valódi fizikai ereje és egy ismeretlen változó szorzata. Ez a változó nem más, mint a csapatszellem, mely a csapat harci kedvében és bátorságában mérhető. Akik vágynak a harcra és értik, hogy miért harcolnak, mindegy, ki ellen harcolnak, hogy katonai lángelmék vagy átlagos vezetők alatt, bunkóval vagy géppisztollyal, ami 30-at lő másodpercenként, ezek az emberek fogják a legtöbbet elérni, és ezért győznek.
Egy kapitalista rendszerben az emberek ketrecben élnek. Például elfogadják az önmegvalósítás mítoszát. De nem értik meg, hogy a többség számára a lehetőségeket olyan erők szabják meg, melyekre nincs ráhatásuk.
Folytatása
Összehasonlítás |