Charleston (1977) 63% 35★

Azt hiszem, az egyetlen Bud Spencer-film, ami többszöri megnézésre sem tetszett, a leggyengébb művének tartom. Nem azért, mert a színész most egy kicsit gyengébben teljesít (sőt, Bud Spencer most is a jó öreg Bud Spencer), hanem mert ez egy rossz film. A történet oké, a verekedős részek mentik, ami menthető, de amúgy a jelenetek maguk bumfordiak, a cselekmény ugyan érthető, de fölöslegesen nehézkés, és sok helyen már untam az egészet. Pedig egy jó szélhámosfilmhez megfelelő lett volna az alapanyag.

Inkább csak valami más tevékenység közben érdemes nézni, egyetlen jelenet tetszett, amikor az asztal alatt morzéznak egymás lábán. A vígjáték sokkal viccesebb része Joe és Morris örökké problémás kapcsolatfelvétele próbál lenni (hasonló párbeszédekkel ehhez: https://snitt.hu/idezetek/96555), ami telefonon mindig ilyen idegesítő (őket is idegesíti), de az sem megy sokkal simábban, amikor egymással szomszédos szobából jutnának át egymáshoz.
Próbáltam követni, és annyi lejött, hogy egy festmény és egy hajó fontos tárgyak ebben az agysorvasztó sztoriban, közjátékként kb. a közepe tájon egy szintén hosszúra nyúlt dalos-táncos jelenetet is túl kell élni. Mivel Bud Spencer dalol és táncol, annak ez is klassz élmény lesz, mint általában a film egésze is inkább annak fog bejönni, aki nagyonnagyon szereti a BS filmeket, és azok közül is a fokozottan hatványozott ügyetlenkedést, mert itt mindenki ügyetlen, a csirkefogók és a zsaruk is, csak BS nem.

Elég jó, mindenkit jól átverős, film Bud Spencerrel, amiből természetesen nem hiányozhat egy két pofon sem.

Sok kritikát olvastam, amelyek szisztematikusan rossznak kiáltják ki, mert nem a megszokott utat követi, de szerintem a film igenis jó. Annyiban egyetértek, hogy a filmben inkább a történetet erőltették, semmint a vicces – vagy annak szánt – jeleneteket, így aki a szokásos vígjátékra számít, az csalódni fog.
A történet nekem nagyon tetszett, és számomra egészen üdítően hatott, hogy egy komolyabb sztorit kaptam, mint általában és amit vártam. És a humor sem maradt ki, csak a történet komolyságának megfelelően viszonylag kevés, és azok sem mind találtak be. A végén lévő nagy bunyó például, szerintem egyenesen borzasztó volt, mind narratíva, mind élvezhetőség szempontjából.
A szereposztást tekintve, jobb is lehetett volna. A legtöbben egyszerűen túl játszották a karakterüket – bár lehet, pont ez volt a cél –, ugyan akkor Bud-nak jól állt ez a kimért szerep is.

Ez a film nagyon kellemes meglepetés volt számomra! Eddig sosem láttam még, pedig ha korábban ismertem volna, már biztos ezt is rongyosra nézem. Imádom az ilyen mindenki-átver-mindenkit történeteket, és ebben a filmben is az volt a nagyon jó, hogy mindig úgy jött a következő csavar, hogy már azt hittem, nem lehet több. És persze nagyon jó zene született hozzá!

Személy szerint most láttam először ezt a filmet, és igazából egy teljesen szórakoztató kis Spencer-filmnek tartom. Számomra olyasmi volt, mint a Banán Joe (amit sokakkal ellentétben én special szeretek), de nagyon zavart a főgonosz. Annyira bugyuta volt és szerencsétlen, hogy azt rossz volt nézni. Komolyan, ha nem figurázzák ki ennyire, akkor egy sokkalta jobb film lehetett volna, így viszont, amikor megjelenik, tönkrevágja az egészet. Pedig tényleg egy kifejezetten szórakoztató darab lett volna! Kár érte!

Az volt a bajom ezzel a filmmel, hogy szinte mindegyik szereplő bugyután viselkedik (van aki folyamatosan, van aki néha azért normális). A kivétel épp Bud Spencer aki a szokásos stílusában játszik, ami itt jó, róla el tudtam hinni, hogy nagy stílű csaló. Sajnos épp a csalás célpontja aki teljesen idióta, a jelenetei szerintem kifejezetten kínosak. Nem érzem akkora nagy dolognak, hogy egy ekkora hülyét átvertek, pedig maga a csalás, ha nem is zseniális, de kellően ötletes.

Kellemes zene, jó törtènet, ami engem nagyon emlèkeztet az Olsen banda filmjeire.