Vajon milyen kapcsolat fűzhet össze egy tehenet és egy csirkét. Még csak nem is ugyanabba az osztályba tartoznak, a méretbeli különbségről már nem is beszélve. De ők ketten, Boci és Pipi mégis megtalálják a közös hangot és a fergeteges kalandokat.
Boci és Pipi (1997–1999) 62★
Szereposztás
Charles Adler | Boci / Pipi |
---|---|
Candi Milo | Anya |
Dee Bradley Baker | Apa |
Dan Castellaneta | Earl |
Susan Tyrrell | Madame De Barge |
Kedvencelte 19
Várólistára tette 24
Kiemelt értékelések
Gyerekként sajnos elég sok részt láttam belőle, főleg a többiek miatt… Én a magam részéről nagyon utáltam. Elég rusnya is, és nem olyan barátságosan, mint más CN vagy akár az elviselhetőbb Nick-alkotások, hanem úgy igazán. A történetek rettenetesek, a karakterek meg… a hideg kiráz tőlük. Ennek ellenére volt benne egy-két már gyerekként is értékelhető dark/abszurd vicc (pl. a csont nélküli csirke, meg hogy a szülőknek tényleg spoiler). Összességében azonban elég antipatikus volt számomra.
Nem szokásom így fogalmazni írásban, de ebben az esetben a fostalicska szóval tudom a legjobban kifejezni a véleményemet.
Javítom egy kicsit a statisztikáját szegény (méltánytalanul) lehúzott Káónak és Csikinnek. Betegnek beteg, az már igaz, de én bírtam. Egyik kedvenc részem az Ugliest Weenie. „It's good to be ugly after all”
Gyermekkorom egybeesett Boci és Pipi gyermekkorával. Igazából csodálom, milyen jól megúsztam. Mintha semmi más célja nem lett volna ennek a sorozatnak, mint hogy a gyerekek agyát teljesen kiakassza. Mármint egy csomó hasonló sorozat ment akkoriban, de ez volt a legrosszabb az összes közül.
ennél jobban csak az Én vagyok menyus-tól és a Ren és stimpy-től ráz a hideg. mitől családi ez?! a rajzolása undorító…