Garfield nem egyszerűen csak egy macska, hanem ő a világ leglustább, legcinikusabb és persze leghíresebb macskája. Történetei vidám szórakozást nyújtanak kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Garfield és barátai (1988–1995) 40★
Szereposztás
Lorenzo Music | Garfield (hang) |
---|---|
Thom Huge | Roy Rooster (hang) |
Gregg Berger | Odie (hang) |
Howard Morris | Wade Duck (hang) |
Frank Welker | Bo (hang) |
Desirée Goyette | Nermal (hang) |
Kedvencelte 22
Várólistára tette 27
Kiemelt értékelések
Kiskoromban, mint sokan mások, én is Garfield-fanatikus voltam… tulajdonképp ez annyira mára sem változott, bár most már inkább csak fannak nevezném magam :D
Most meg valahol szembejött velem ez a régi sorozat, hát a nosztalgiafaktor beindult és ilyenkor már nincs megállás. Kezdetként tegyük hozzá, hogy magyarul két szinkron is készült hozzá, az első igencsak lelkiismeretes munka, nem tökéletes, de bepróbálkozott azzal, hogy maradéktalanul nézhető legyen, amihez ráadásul nagyon színvonalas szinkron is társult. A második szinkron, ahol a szinkronszínészek alakítása még mindig átlagon felüli, ehhez képest elég lustának, erőtlennek érződik, még akkor is, ha nem lehet készítőit lustasággal megvádolni. De ennek marad a fő erénye, hogy a képregényhez igazította a neveket.
Most viszont angolul néztem meg, és annyit meg kell jegyezni, hogy bár Kerekes József kiváló Garfield, ebben a játszmában pont ő húzza a rövidebbet, mert Lorenzo Music hangja valahogy hibátlanul megy a karakterhez. Amúgy a képregény jobb, de itt azért még nem egy teljesen Davis-mentes adaptációt látunk, megvan a saját létjogosultsága, ahhoz képest jól felépíti a humort arra, hogy a karakterek tudják, hogy egy tv-műsor szereplői, és van benne jó pár felnőttszemmel is ütős poén. Ráadásul nagyon jól befészkelte magát a késő 80-as / 90-es évek világába, és már csak ezért is jó visszanézni. Külön öröm, hogy ez volt a médium, amin Jim Davis másik kedvelt sorozatát, az Egyesült Állatokat is láthattuk animálva.
Végső soron a képregénnyel ellentétben ez inkább gyerekközönségnek van, de ha valaki anno látta, ezt azért nem olyan ciki élmény visszanézni, ma is el lehet rajta szórakozni.
Képregényben jobb, mint rajzfilmben. Orson legalábbis mindenképp, de Garfield is. Itt egy kicsit le lett butítva a gyereknézők számára, a képregény kevésbé.
Jon: Garfield, megígértem, hogy előadom a hasbeszélő számomat a gyerekkórházban.
Garfield: Igen, továbbrontasz az állapotukon!
Népszerű idézetek
Stúdió vezető: A mai gyerekeket nem érdeklik a macska-rajzfilmek!
Garfield: mert kulturális nullák.
Több eszetek is lehetne, sem hogy javítani akarjátok a tökéletest!
– Garfield
Egyszer volt, hol nem volt…
….
Miért nem írják, mikor? Hogy ne lehessen lenyomozni?
Garfield: Érdekel valakit a tó története?
Emberek: Neeeeeeem!
Garfield: Jó, akkor elmesélem!
Garfield: Ronda volt, mint egy üres hűtőszekrény.
Na jó Odie. Nappal te őrködsz, éjjel én alszom.
– Garfield
Garfield a macskakaja összetevőit olvasva: Hé, ez itt nem ennivaló, hanem egy átkozott kémiaszertár!
Jon: Olyan éhes vagyok, de sajnos muszáj diétáznom.
TV: Csak nem kell diétáznia?
Jon: Hogy lehet, hogy a TV mindig tudja, hogy mire gondolok?
Garfield: Örülj, hogy legalább ő tudja.
– A következő műsor egy 30 perces reklám, amit valódi programnak állítottunk be, hiszen úgysem látják a különbséget, mert túl ostobák!
TV műsorvezető.
Jon gyerekkorában: Ugye megtarthatom ezt a cicát, mama? Végülis csak nem eszik olyan sokat!