Az oszmán hadnagy (2017) 64% 16★

Azon gondolkodtam a film alatt, hogy lehet az, hogy egyes helyeken ennyi pénzt tudnak beleölni egy-egy műbe, ennyire gyönyörű helyszíneket kutatnak fel érte, ilyen csodaszép felvételeket készítenek közben, ilyen remek kosztümökbe öltöztetik a színészeket, a díszlet is passzol, egyedül talán a CGI robbanás nem stimmel, miközben ez mit sem ér, mert maga a történet egy közhelygyűjtemény és az egész film olyan mesterkélt. Unalomig ismert képsorok követik egymást (pl. főhőseink még a háború árnyékában is vidáman lovagolnak át a búzamezőn, hősnőnk a veszteségét feldolgozni képtelen főnök lelkét egyetlen beszélgetés alatt megnyugtatja és kirángatja évek óta tartó apátiájából és függőségéből stb…), miközben többször belefutunk logikátlan és indokolatlan helyzetekbe, a rémes párbeszédekről pedig még nem is szóltam. Azt már meg se említem, mennyire hátulütő, ha így romantizáljuk a történelem legnagyobb gaztetteit, mint pl. ebben az esetben az örmény népírtást, ami enyhén szólva véleményes, de ez persze nem baj, áldozzunk fel mindent főhősünk romlatlan karizmájának és renoméjának megőrzése oltárán. Meg különben is, ha már ezt a hátteret választjuk a filmünknek, akkor ne hallgassuk már el azokat a borzalmakat, amiket a török hadsereg elkövetett az örmény lakossággal szemben. Jó, egy jelenet erejéig megjelent, de egy felirat a film végén vagy valami nagyon hiányzott.
Michiel Huisman sokkal többre hivatott, bár az bíztató, hogy most már főszerepeket kap, Hera Hilmar rém gyenge, Hartnett hiteltelen, de a legkiábrándítóbb Ben Kingsley volt. A pénzen kívül nem tudom mi vehet rá egy színészlegendát egy ilyen borzalmasan megírt karakter eljátszására.

Fele ennyi idősen lehet, hogy tetszett volna, de most már ez nagyon kevés.

Hát, ezt bizony kár volt megnéznem. Eléggé untam a filmet; szerintem lassú és zavaros a cselekménye, és nem tudok túllépni azon a tényen, hogy egy kém a saját katonai ruhájában próbál észrevétlen maradni az ellenség térfelén.

Többször is látszott, hogy mennyire megrendezettek a jelenetek, illetve hogy green box előtt vették fel (pl: Isztanbulba megérkezés). Rég rossz, ha az ember forgatáson érzi magát.

A történet is elnagyolt volt, pedig jó témát választottak. Sok világháborús film van, de ez legalább egy másik területet, más népcsoportok háborúját mutatta be. Kár, hogy nem valami jól. Érzésem szerint végig a háttérben maradt a háború, sejtelmes volt és távoli, miközben a románc majd kimászott a képernyőből a pofánkba.

És hát a színészekkel sem voltam megelégedve; igazából a női főszereplő az, aki szerintem nagyon rossz választás volt. Eszembe jutott Az ifjúság végrendelete című film miközben néztem, és ezzel együtt Alicia Vikander is, és ez csak még tovább rontott Miss Hilmar produkcióján. Egyszerűen nem láttam benne azt az erős jellemet, amit megkívánt a karaktere. Harmat gyenge volt.

Egyébként a vége felé a Suite Française – Francia szvit is eszembe jutott, amit szintén ajánlok megnézésre Az ifjúság végrendeletével együtt.