Joe Armstrong a Fülöp szigeteken állomásozó katona. Joe-nak és egy bajtársának kíséretet kell biztosítania a konvojnak, mely a bázisra tart. Azonban megtámadják őket, s a férfi egyik támadójában felismerni véli a Fekete Csillag ninját (Tadashi Yamashita).
A támadás során sikerül… [tovább]
Még vagy ezerszer meg fogom nézni míg élek, az fix.
Ha van kiváló szórakozás a Zs kategóriában, ez biztos, hogy az. Ráadásul nem kimondottan alacsony költségvetésű, és meglepően precíz (pl. Joe megfogja a dögcéduláit, amikor hátulról le akar támadni valami ellent vagy a rituális kézmozdulatok, illetve a ninják eredete és hitvallása is rendkívül jól átjön). A vágásról ezt nem tudom elmondani, mert nevetséges dolgokat hagytak benne: felfújt matrac alattuk eséskor, Dudikoff kaszkadőrén elcsúszik a paróka etc. :D
Viszont cserébe végig leköt, humoros és két menő szereplője is van.
Gyerekkorom rongyosra nézett VHS-ei egyike ez a film. Nyilván ezért játszik a nosztalgiafaktor is – csak eredeti szinkronnal nézzétek. Az új nagyon sz.r.
Kihivas miatt ujranezve.
Termeszetesen gyerekkoromban, a hos VHS korszakban ezerszer lattam ezt a filmet. Es termeszetesen gyerkockent nindzsa akartam lenni (bar ebben a filmben nem szerepelt, nekem a nundzsaku volt a kedvenc fegyverem). :)
Es hat a film. Nosztalgiafaktor 10 pont, mint film (figyelembe veve az ido mulasat) 7 pont, igy matematikai atlagolassal pont kijon a 9 pont (majdnem, ha-ha).
Imadom ezt a filmet, annyira egyben van a zse faktor, hosszu percekig lehete boncolgatni mitol zsenialis. Es hat Dudikoff. Embernek a vilagtortenelemben nem volt meg ilyen rezzenestelen arca. Egyet tud: nezni; de azt nagyon :D
Igy vagy ugy, aki gyerekkent latta, szerintem nem tud nem rajongani ezert a kult filmert. :)
(ma jo kaki napom volt amugy, de ez a film pillanatok alatt elmulasztotta. Hat nem ilyen egy jo film, de komolyan…)
Nekem ez eddig valahogy kimaradt, pedig a 80-as évek akciófilmjeit nagyon szeretem. Mindig, amikor láttam a bemutatóját, az volt a gondolatom, hogy ez már a saját idejében is irtó gáz lehetett. Amerikai nindzsa, hagyjuk már! Barátaim unszolására végül rávettem magamat és megnéztem. Azt kell mondanom, hogy nagyon gagyi. Viszont amennyire gagyi, annyira szórakoztató is! Látszik rajta, hogy kis költségvetésű, a harc jeleneteknél az ütések lassúak és erőtlenek, a színészi játék sincs a topon. De mégis minden hibája ellenére egy nagyon szerethető film! Elején azt hittem Dudikoff-ról, hogy arrogáns p*cs lesz a karaktere, de pont az ellenkezője. Nagyon szimpatikus volt a maga egyszerűségével. Őt és Curtis-t, nagyon hamar meg lehet kedvelni. A film legjobb része egyértelműen a végső nagy akciójelenet! Csak úgy kapkodtam a fejemet, hogy „Úristen, ilyen nincs!” Az jutott eszembe, hogy ezt gyerekként, hogy imádtam volna! Tényleg olyan dolgok vannak benne, hogy nem hittem el! :D Iszonyatosan 80-as évek!
Összességében, minden bárgyúságával együtt egy nagyon szórakoztató és szerethető film!
A kilencvenes évek elején láthattam 6-7 évesen. Ha jól emlékszem alámondásosan. Akkoriban az Amerikai Nindzsa 1. és 3. részét többször megnéztük. Még a Chuck Norris filmek forogtak a magnóban. Mai szemmel már nem „üt” akkorát, mint egy kisgyereknek. Jó volt nosztalgiázni. Az öt részből egyértelműen az első a legjobb.
 | Összehasonlítás |
