Akira (1988) 78% 123★

A történet a disztopisztikus jövőbe repíti a nézőt…pontosabban most már az elképzelt múltba, mivel 2019-ben játszódik. Szerencsére nem lett olyan a világunk, ahogy azt a készítők elképzelték.
A kultikus anime több műfajt is felölel, a nézői élmény rendkívül intenzív és ahogy haladunk előre a cselekményben, úgy lesz az egész egyre töményebb. Engem beszippantott ez a sokrétű, nyomasztó hangulatú és mai szemmel nézve is iszonyat látványos alkotás (ezt a feszült, „küszöbön van a világvége” érzést a későbbi Neon Genesis Evangelion is nagyon jól átadta). Bizonyos pontoknál ugyanakkor hiányérzetem volt, egy-egy szereplő megjelenése vagy jelenet során. De nem kizárt, hogy ezeket teljesen kifejtik a mangában. Eredeti hanggal nézzétek!

Alap.

Japán egyik legnagyobb dobása volt a 80-as évek végén, az egész világra óriási hatást gyakorolt. Igazi cyberpunk disztópia, és egyben meglepően jó jövő ábrázolás. Elvadult tinédzserek tömörülnek erőszakos bandákba, a rendőrség pedig legalább annyira erőszakos, mint a bűnözők. És persze egy természetfeletti szál is összeköt mindent. A megvalósítása csodálatos, főleg ha a korát is nézzük, az animációkban, de a hátterekben is elképesztő mennyiségű munka van. A történet is jó, nyomasztó, gyakran dühítő, a lehető legjobb értelemben, és épp ezért az ember tényleg várja, mi fog történni. Az időnként felbukkanó horrorelemek pedig csak erősítik a látványt és a cselekményt is. Kötelező alapdarab.

25th Anniversary Edition

Klasszikus disztópiás anime a ’80-as évek végéről.
Nem egy könnyű darab, de többször újranézhető, mindig lehet benne találni valami újat.
Eléggé szomorú, és a vége sem lesz happy end.

Nem bánom, hogy nem láttam fiatalabb koromban, talán nem is értettem volna és csak egy nagy katyvaszként emlékeznék most rá.
Mérhetetlenül imádom a disztópiákat, s ez disztópia a javából, még ha nincsenek is benne repülő autók, robotok, androidok és ki tudja még mik. Nagyon jó a társadalomrajza, sok minden a ma világra is levezethető.
Ugyanakkor nagyon szomorú film. Magányt és kétségbeesést sugároz, amibe igazán könnyű belesüppedni, kimászni viszont már sokkal nehezebb. Ebben a filmben Tetsuo akarok lenni, imádom a karakterét. Annyira nyers és puritán érzéseket sugároz, hogy szinte átérződik a képernyőn és beleéli magát az ember. Ezzel szemben Kaneda kissé bohókás jelleme félrebillenti a komorság felé néző mutatót, de épp csak egy kissé.
A rajzolása tipikusan 80-as évek, de ezek annyira jók, annyira egyediek. A zenék eszméletlen jók, tökéletesen illenek a jelenetekhez. Valóban alapmű, de bizonyos kor alatt szerintem semmi értelme megnézni.

Rendkívül szuggesztív, szépen rajzolt, nyomasztó látomás. Nagyon tetszett ahogyan a látomásokat, álmokat megelevenítették. A rendkívül komor történetben szinte csak Kaneda az egyetlen „fénysugár”, illetve a főszereplők közül szinte csak ő marad meg (köz)ember. Miközben az egyik legfontosabb személy a történetben, mégis kívülálló, nem nyelik el az események, valahogy önmaga marad. Egyszerű érzelmeket (bajtársiasság, szerelem, szeretet stb.) mutat fel, és főleg: megőrzi a humorát. Ilyen intenzív filmből nekem túl sok volt a közel két óra játékidő.

Egyik legelső animém volt, matektanárom adta kölcsön DVD-n még az általánosban.. :'D
Akkor persze szinte semmit nem fogtam fel belőle. Nemrég újranéztem, így azért már egy kicsit megvilágosodtam, de még mindig elég kuszának tűnik a sztori. Azért érdemes megnézni, mert elgondolkodtató, engem végig teljesen lekötött. :)

'AZ' ANIME!
Nem véletlenül vált világhírűvé és lopkodtak belőle előszeretettel a filmesek.
Megrázó, bizarr, erőszakos, kegyetlen. Itt aztán senkire és semmire nincsenek tekintettel.
Zseniális cucc. Olvastam a mangáját is, ami nyilván sokkal részletesebb, kidolgozottabb, a karakterek is más irányba mennek el, mint a filmben (egyébként bitangjó olvasmány és rajzilag is elképesztő), de nagyon korrekt ez az anime feldolgozás is.
Írhatnék róla egy jó hosszú dicshimnuszt, de már annyi terjeng róla, hogy inkább csak annyit írok: ezt látni kell. Érzékenyebb lelkűek viszont csak óvatosan közelítsenek hozzá (van itt gyerekgyilkosság, leszakadó végtagok, összepasszírozott emberi testek, szóval véres, na).
Annyira szeretem ezt a filmet, hogy amikor végre bemutatták majd' 20 év késéssel Magyarországon moziban, hiába láttam előtte már kb. 10 alkalommal, beültem rá. És mekkora élmény volt! :)

Érdekesnek indult a történet és sokáig tetszett a film. Aztán nagyon „elment a kép”. Most akkor mi/ki is Akira? És mi történt Tetsuoval? A lány szövege sem világosított fel jobban. Lehet meg kellene nézni még egyszer, de az nem most lesz.