Costa-Gavras egyetlen „szabvány” bűnügyi filmje, amelyben semmi politikai célzat nincs, a krimiműfaj remekműve. Egy vasúti hálófülkében együtt tölti az éjszakát hat ember. Amikor reggel sorban hagyják el a fülkét, nem is veszik észre, hogy az egyiküket megölték. A rendőrség nagy erőkkel nyomoz a… [tovább]
A tökéletes bűntény (1965) 7★
francia
Szereposztás
Várólistára tette 7
Kiemelt értékelések
Márta_Péterffy
Nekem érdekes volt, mert nemrég olvastam a regényt, amiből készült. Próbálták követni a sztorit, de nem lehet szerintem jól érteni a könyv nélkül.
A film erénye inkább a korabeli neves színészek szereplése, Simone Signoret és a lánya, Catherine Allégret, Michel Piccoli, Yves Montand.
Simone Signoret másik két filmjét szerettem:Ördöngösök, Előttem az élet.
spoiler
Serge_and_Boots
1 hozzászólás
Kimondottan jól sikerült, bár nem túl nagyratörő történetszövése miatt talán kevésbé emlékezetes hatvanas évekbeli francia krimi ez, melyet legelsősorban is színészgárdája és az általuk prezentált gyönyörű játék, valamint néhány egészen szellemes technikai megoldás visz a hátán.
Ha van A tökéletes bűnténynek gyenge pontja, akkor az valóban a sztorija. Annak ellenére vélem így, hogy Sébastian Japrisot neve amúgy vastagon ismerős lehet a francia filmek kedvelőinek, személye garantálja a jó minőséget, de ez a sztori tényleg nem markol túl sokat. Tehet persze erről a rendezés is, ami sok szempontból izgalmas és progresszív, de a nagy felismeréseket és fordulatokat mintha nem tudna elég erős hangsúlyokkal megtoldani – fukar a zenével, lehetne finomítani a cselekmény tempóján, talán kicsit több információt és fokozatosabban csepegtetni a nézőnek.
Mindezen túl azonban nagyon vonzó aspektusa a mozinak, hogy a hatvanas évek nagy francia színészei közül egy kimondottan vonzó listát szed nekünk össze a legkülönfélébb szerepekben. Yves Montand neve önmagában eladná a produkciót még hatvan év elteltével is, de a szemfüleseknek Simone Signoret, Jacques Perin és főleg Trintignant lehet fontos aduász. Az egyébként végtelennek tetsző filmográfiával rendelkező Michel Piccoli óriásit alakít, de Catherine Allégret is rendkívül ügyes, mégis az előbb sorolt három név fogja a legtöbb örömöt okozni a nézőnek.
A rendezés és a technikai kivitelezés fiatal és útkereső művész kreatív túltengését sejteti a háttérben: Costa-Gavras láthatóan szeret apró részletekkel, erős hangulatképekkel bíbelődni, akkor is, ha a film nagy egészként sérül egy-egy ponton. Esetünkben úgy fest, a krimi teljes, kerek és kiegyensúlyozott kivitelezése kevésbé izgatja őt, mint egy-egy hatásos kamerabeállás, jól sikerült, a színészek közötti kémiát maximalizáló párbeszéd, vagy akár egy látványos autós üldözés minél érdekesebb kivitelezése. Utóbbi kapcsán nagyon érdekes, hogy érthetetlen módon belekever egy rakás utcai motorost, amolyan párizsi kispályás easy ridert, akik kétségkívül remekül mutatnak a képernyőn, de logikailag nagyon nehezen illeszthetők be a nagy egészbe.
Nos, ilyen A tökéletes bűntény, egy gyönyörű, patinás film, ami alapesetben egy középszert magabiztosan megugró, de feljebb nem jutó krimi lenne csak, de van annyira szerethető produkció, hogy újra és újra elővegyük. Nekem bejött!
