A szerelem színei (1995) 79% 25★

Beszippantott a történet és ahogy áll össze a takaró, úgy simulnak ki a történet szálai is. Bírtam az öregasszonyokat, a történeteiket és Finn történetének alakulását is. Remélem hosszú, boldog életük lesz… vagy legalább olyan, mint amilyeneket láttunk ;) A takaró meg tényleg csodás lett a végére és mindegyik kocka a helyére került.

Amikor filmet nézek, akkor soha sem nézem ténylegesen, mert közben hímzek/horgolok/kötök, és csak fel-felpillantok néha. Most azon vettem észre magam, hogy a kötésem mozdulatlanul az ölemben, a még mindig az ujjamra tekert fonallal, a tekintetem pedig a képernyőn és teljesen békésen, tátott szájjal figyelek. Nagyon-nagyon olyan ez a film!!! (nem, esküszöm nem a fiatal Dermot Mulroney-t bámultam, sajnos csak keveset mutatják:)))

Nagyon hangulatos ez a film és igazán szép a története is. Tetszett a zene, tetszett a helyszín és tetszett a takaró szimbolikája is. Már azzal a mondattal megvett az elején, hogy amiről egyre többet tudok, arról nem akarok többet tudni (ez most szabad fordítás volt, mert angolul néztem felirat nélkül) – ez annyira leír mindent. Szép volt, hogy több történetet is megismerhettünk miközben készült a takaró és Finn diplomamunkája is. Nem egy akciódús film, csak egyszerűen jól esik a léleknek, örülök, hogy megnéztem.

Az egyik kedvenc romantikus filmem. 2 évente megnézem. :)