„Álszent voltam, és talán még mindig az is vagyok. Az ember nem élvezheti a jót anélkül, hogy elfogadna minden mást is. Erre máig nem vagyok képes.” – Izumi, 2035 szeptember
Izumi napjainkban élő átlagos gimnazista lány, ideje nagy részét barátnőivel tölti. Egy nap egy vastag pénztárcát… [tovább]
„Álszent voltam, és talán még mindig az is vagyok. Az ember nem élvezheti a jót anélkül, hogy elfogadna minden mást is. Erre máig nem vagyok képes.” – Izumi, 2035 szeptember
Izumi napjainkban élő átlagos gimnazista lány, ideje nagy részét barátnőivel tölti. Egy nap egy vastag pénztárcát talál az utcán. Egy idősebb ismerőse rábeszéli, hogy a pénz jó részét adja neki kölcsön, hogy adósságait rendezhesse – a maradékot végül barátnői unszolására visszaadja, amikor kiderül, hogy a tulajdonos egy jóképú és gazdag korukbeli gimnazista fiú. A fiú észreveszi a hiányzó pénzt, és cserébe alkut kínál – Izumi készítsen neki egy újságot, amivel felvidíthatná kórházban fekvő barátját. A lányok közösen látnak a feladathoz.
Keiichi Kobayashi fekete-fehérben forgatta filmje barátságról, szerelemről és felnőtté válásról – az alkotást a 24. Tokiói Filmfesztiválon a Japanese Eyes kategória nagydíjasa lett. [bezár]
