A XV. századi Párizsban a főesperes fivére szövetségre lép a cigányok királyával, hogy lázadást szítsanak a parasztok között. Eközben Quasimodo, a torz, púpos harangozó beleszeret a gyönyörű cigánylányba, Esmeraldába.
A Notre-Dame-i toronyőr (Universal Classic Monsters) (1923) 6★
Szereposztás
Várólistára tette 14
Kiemelt értékelések
Valentine_Wiggin
Nekem nagyon nem működnek a némafilmek, legalábbis nem több mint másfél órában, egy dráma esetén. A komédiának jól állnak az eltúlzott gesztusok, a kicsit kaotikus zene, de egy olyan történetben, ahol nagyon apró érzelmeket kellene jól megragadni, a nagyoknál meg elérni, hogy ne legyenek melodramatikusak, ott nagyon hiányzik a rendes hang, és a finomabb játék.
Ráadásul a történeten nagyon látszik, hogy 1923-ban készült, vagyis az a probléma, ami a Disney adaptációt is sújtotta, itt is releváns – vagyis egyházi személyt nem szabad morálisan negatívan ábrázolni. Szóval Frollo itt maga a földre szállt jóság, aki mindenkinek segít, mindenkivel cuki, csak hát olyan gonosz a világ, hogy a rengeteg jósága sem tudja megoldani a problémákat. A negatív szerepet meg megkapta az öccse, mert szegény Jehan felelőtlen alkoholistából gyorsan átvedlett Quasimodo fogadott apjába, erőszaktevőbe, meg mindig egyébbe, amit alapból Frollo csinálna. Phoebus szintén, itt is sokkal szimpatikusabb karakter, mint a regénybeli énje, inkább egyfajta fura Rómeó és Júlia története van Esmeraldával, nem csak kihasználni akarja.
Egyébként nem volt rossz, Lon Chaney kifejezetten ügyes Quasimodo (meglepően korrekt a maszkírozása is, ahhoz képest, hogy mikor készült a film), sőt, az egész képi világnak megadom, hogy meglehetősen hangulatos. A színészek mindegyike eléggé passzol a karakterére. De egyszerűen a formátuma és hossza túl sok ahhoz, hogy igazán jó és élvezhető legyen.
