A klán (2015) 68% 12★

Vannak megtörtént esetek, amik nagyon jól mutatnak egy féloldalas újságcikkben, de nem bírnak kiszolgálni egy filmet.
Ha mondjuk a bűntényen lett volna a hangsúly, mint Hitchcocknál és kevésbé a tépelődő fiún, lhet mást írnék most. De ebben nem voltak elmés párbeszédek, se fokozódó suspense, se bandaháborúk, se a szervezett bűnözés kórképe, mert eléggé maszek bűnözők voltak ezek. És lehet most kicsit többet lehetett volna kihozni a filmből, ha átírják kicsit az életet.

Gyenge közepes, mondom úgy hogy nekem műfajilag ezekkel a bűnügyi thrillerekkel eleve bajom van (de mondjuk a Sicario-val összehasonlítva s megáll a gyenge közepes, mert az milliószor izgalmasabb volt). Kimondhatjuk, hogy azért a dél- amerikai filmek nem annyira megbízhatóak, mint a skandik, és sajnos nem minden arany (vagy hát ha Argentína, akkor már ezüst), ami dél-amerikai.

A fiú drámája erős volt, erősebb, mint a többieké lett, pl az apáé, akit a színész bár jól játszott, maga a karakter elég egyoldalú és egysíkú. Biztos, hogy kriminálpszichológiai szempontból érdekes képet ad, hogy egy család tagjai miként győzik meg magukat, hogy minden rendben, miközben aktív vagy passzív cinkosai kegyetlen bűncselekményeknek. Persze a család nőtagjairól szinte semmit nem tudunk, ők egy amolyan limbóban élnek, jelen vannak, de mintha ott se lennének, nem pontosan tudni mennyire tagadnak, hogy magukat védjék és mennyire valóban képtelenek látni, felfogni, hogy mi folyik a színfalak mögött. Vannak ilyen családok, ahol az apa olyan karakteres és erős kezű zsarnok, hogy meg sem kérdőjelezi senki a döntéseit, így jobb a békesség és a homokba dugott fej. Nem túl művészi munka, azt hiszem nem is ez volt a cél, maguk a bűntények, mivel ismétlődtek, valahogy kezdtek erőtlenné válni a cselekmény szempontjából, a tragikus konklúzió nélkül pedig maga a film a sztori alapján még közepes sem lenne talán. Az Argentin frontról mindenképp figyelemre méltó darab.

Kellően nyomasztó film volt, szerintem a készítők jól nyúltak az alapanyaghoz. A család alkalmazkodása a helyzethez egészen sajátos, a fiú drámája emelkedik ki a sorból, bár az apa által otthon fenntartott terror és manipuláció is erős elemei voltak a történetnek. Engem leginkább az döbbentett meg, hogy mindez évekig valóban megtörtént, és történik is, csak nem csinálnak róla hetente filmeket.

Nem túl emlékezetes film, de nem bántam meg, hogy megnéztem. Az átlagos maffia-krimik közül kiemeli a remek rendezés, az ügyes jelenetek, a színészi játék, az apa és egy diszfunkcionális család működésének ábrázolása. Elvonatkoztatva is vérfagyasztóan hiteles módon mutatja be, hogyan lehet szülőként visszaélni a családi szerepek és funkciók felfogásával. Érdekes volt úgy nézni, hogy otthon éppen a Breaking Bad sorozat vége felé tartunk.