A kenguru (1975) 65% 38★

Jó kis magyar film a 70-es èvekből, szuper orszàgúti jelenetek, natur szèpsègű nők ès beat zenèk.
Klasszikus darab.

Se eleje, se vége, se értelme az egész filmnek. Igaz, hogy a mai világtól távol áll, de ez a szöveg, a megnyilvánulás, egyszerűen katasztrófa volt. Két kedvencem az egész filmből a „jó vagy nálam" és a „lesmárollak" szövegrészlet volt, ezt fixen sokat fogjuk még emlegetni. Vajon tényleg ennyire terjedt ki akkoriban a párbeszéd és a gondolkodásmód is ilyen volt? Persze a kamionok és a teherautók miatt megérte megnézni – na de nem nekem. A végén értetlenül álltam a történtek előtt és próbáltam rájönni, mi is a film tanulsága, mi volt itt a lényeg? Az önfeláldozás, a megváltozás, a szeretet, szerelem, más előtérbe helyezése, az álmok megváltozása, netalán az álmok feladása? Őszintén nem jöttem rá.

Az értékeléseknél láttam, hogy megoszlanak róla a vélemények… Vegyes érzéseim vannak nekem is, de összességében inkább tetszett, mint nem. Hangulatos volt a főszereplő munkájának és életstílusának bemutatása, habár szimpatikus nem lett számomra… Jól építették fel a menni-maradni, nagyra vágyni vagy a könnyen elérhetőt elfogadni, stb dilemmáit, és végül egyszerű, hétköznapi válaszokat kaptunk, minden teátralitás nélkül, szerintem ez is pozitívum. Gálffi Lászlóról viszont nem annyira mondható el, hogy mellőzte volna a teátralitást, néhol a karakterétől elég idegen módon mozgott, beszélt, de ez persze gondolom nem egyéni döntés, hanem rendezői instrukció is…
Magamtól sosem került volna elém ez a film, úgyhogy örülök hogy M. jóvoltából megnéztem. Egyszer nézős, de azért jól megcsinált valami volt ez.

Könnyű kis film, ami a magyar 70-es évek életérzését adja át. Alibi történet, kellemes városi és vidéki tájak, szép nők és csúcs zene jellemzik.

Hát ez elég gyenge film volt. Én csak a zene miatt néztem meg, mert megvan itthon lemezen…