Bécs közvetlenül a második világháború befejezését követően. Romok, leszerelő katonák, élelem- és áruhiány, feketepiac, közigazgatási székekben a négy szövetségi hatalom képviselői ülnek. Egyszóval káosz. A fiatal amerikai író itt akar találkozni barátjával, aki munkát ígér neki. Az illető… [tovább]
A harmadik ember (1949) 46★
Képek 3
Szereposztás
Kedvencelte 3
Várólistára tette 44
Kiemelt értékelések
Nekem ez a film nem volt az az elsodró erejű noir, mint amiket eddig levadásztam a noir-klasszikusai listáról. Carol Reed Ledőlt bálványa hasonlóan közepes volt, mindkettőben van valami avittas lassúság, egy kicsi amatőrizmus (ó, azok a kocsmai részek, még a Szomszédokban is jobb kocsmai verekedést szimuláltak Alma presszójában), amit sok 10-20 évvel korábbi filmben sem fedezek fel, tehát nem gondolnám, hogy a negyvenes évek miatt számítana bénának. Persze egész jó a csavar is benne, de ezt leszámítva nekem voltak vele apróbb gondjaim, ami miatt csak hetest adok neki. És megint volt benne egy idegesítő gyerekszínész. :(
Természetesen rossz filmnek nem nevezném, egy korához képest nézhető film, de számomra nem volt stílusbeli remekmű, még úgysem, hogy feltűnik benne Orson Welles. Külön kiemelném az utolsó részben az üldözős jelenetet és az eredeti helyszíneket, ami II. világháború után lebombázott Bécs. Nagyon érdekes a hangulata a filmnek, jól jellemzi a háború utáni káoszt és előrevetíti a hidegháború kialakulását az 1949-es év, és ilyen szempontból Bécs, ami egészen 1955-ig szövetségi megszállás alatt állt, nagyon jó választás volt.
SZERK.: utánaolvasva, ami miatt megint meg kell nézni mindenképp, az Robert Krasker kamerakezelése, ami állítólag a korát meghaladó és úttörő volt, szóval aki még előtte van, az figyelje a fura szögeket, az ember nélküli beállításokat és az árnyékok által előrevetített alakokat.
Jó nagy nevek jönnek szembe velünk ennek a noir filmnek a stáblistáján, és többé-kevésbé meg is kapjuk tőle, amire a láttukon remélünk. Nagyon bejött a megszállt Bécs kaotikus megjelenítése, a különböző nációk saját nyelvükön beszélnek, ami nem csak a főhőst, de minket is összezavar. A történet nem rossz, természetesen egy feltételezhető gyilkosság kinyomozása a téma, de közben sok témát érint a mű: irodalom, társadalom, erkölcs, pont úgy, ahogy kell. A rendezés, a kamerakezelés kiváló. A film helyenként elég lassú, de nem baj, a műfajhoz nem csak a pörgős izgalom illik, jó, ha egy kicsit összeszedheti magát az alkotás.