A Szajat-Novaként ismert örmény bárd, Arutyin Szajadjan élettörténetében a gránátalma szimbólum, amely végigkíséri a hőst: a gyümölcs ehetetlen, páncélkemény és keserű héja alatt egész világegyetem rejtőzik, hiszen minden mag önálló kis zamatos termés, maga a termékenység, az alkotás, az élet…
A gránátalma színe (1969) 16★
Képek 2
Szereposztás
| Szofiko Csiaureli | az ifjú költő / a költő múzsája / a feltámadás angyala |
|---|---|
| Malkop Alekjan | a költő gyermekkorában |
| Vilen Galsztjan | a költő a kolostorban |
| Georgij Gegecskori | a költő öregkorában |
Kedvencelte 5
Várólistára tette 37
Kiemelt értékelések
Békacica
Akkora kulturális szakadék van köztem és a film között, mint ide Moszkva. Vitathatatlanul szép és kifejező, de minimum szlávnak kéne lennem, méginkább örménynek, hogy kirajzolódjon a cselekmény. Nem árt ismerni Szajat-Nova költeményeit sem.
Annak ajánlom, aki a fentiek alapján magára ismer vagy szereti a szinte néma művészi alkotásokat, vagy szemiotikával foglalkozik, vagy kódfejtő.
fayakezdet
Annyira jó volt nézni ezt a filmet. Teljesen magával ragadó a képi világa. Bár nem értettem sok mindent benne, ez cseppet sem zavart. Ez az a fajta film, amit lehet imádni és gyűlölni. Újra fogom még nézni valamikor. Akinek tetszett annak bátran merem ajánlani Alejandro Jodorowsky műveit is.
