A fekete öves ügynök (2024) 82% 53★

Ne dőljetek be a műfajmegjelölésnek, köze nincs a vígjátékhoz.

Visszaeső bűnözőket (akiken nyomkövetős bokapánt van) figyelnek, és gyűjtenek be, némi futkosással, és könyedebb, vagy épp durvább verekedéssel megfűszerezve. Érdekes volt egy olyan szakmába bepillantást nyerni, amiről egy átlagember szerintem nagyon keveset tud.

Összességében tetszett. Izgalmas, pörgős volt, talán túl pörgős is, viszont amit hiányoltam belőle, az a „hűha” faktor, és az egyediség. Tisztességes dél-koreai iparosmunka, ennyi.

A film első fele nekem picit unalmas volt, valahogy lassan indult be. A filmidő felétől viszont úgy elkapott, hogy tiszta idegbe voltam. Nagyon izgalmas volt, a verekedős jelenetek jól koreografáltak, néhol már-már brutálisan nyers. A legemlékezetesebb jelenet számomra az utolsó nagy összecsapás a főgonosszal. spoiler A film második fele miatt abszolút megéri megnézni. Kim Woo Bin-től ez volt első nézésem, de azt hiszem érdemes lesz odafigyelnem ezután rá.

Nekem ez most nagyon bejött. Vígjátéknak mondjuk nem nevezném. Inkább komolyabb hangvételű az egész. Woo Bin most is jól hozta a szerepét!

A vígjáték megjelölés nem teljesen szerencsés. Vannak benne vígjátéki elemek, első harmad viszonylag könnyed, de utána bedurvul, drámai lesz és az akció része is elég komoly. A történet néhány eleme kissé nehezen hihető. Nekem tetszett, a történet pörgős, a drámai hatás megvan, a vidám részek se annyira túlzóak, a színészek többsége is egész jó.

tudom, hogy a probléma velem van, de hogy biodíszletnek is alig használtak nőket teljesen kiborít.
Egyébként Ubin csodás volt és szeretem, de ez a sok pasas kikészít.

Nekem ez tetszett!
Szinkronosan néztem végül, mert szeretem Woobin magyar hangját, illik hozzá – és ráadásul annyira tapasztalt már, hogy volt egy tiiiiipikus koreai reakció, amit nagyon jól hozott szinkronként, úgyhogy köszi, puszi!

Voltak vicces részek, de egyébként elég durva a sztorija. Az előzetes alapján sem gondoltam, hogy ez ennyire durva lesz, de cseppet sem vidám sztori; az a pár jelenet nem igazán ellensúlyozza a szituáció komolyságát. Tudtam, hogy lesz benne tipikus klisés jelenet (lásd, kórház és társai), de ott volt egy érdekes fordulat, ezért is adom meg végül a 9 pontot. Én élveztem, még a hossza ellenére is, valahogy rövidebbnek tűnt – 10 pontot pedig azért nem kap, mert nem hinném, hogy bármikor is újra nézném.

A műfaj megjelölést olvasva, egy könnyed martial arts filmre számítottam, de csalódnom kellett, hiszen annyi benne a vígjáték, hogy van benne néhány jó poén és vicces jelenet. Bár szerintem ez a film előnyére vált, hisz így egy remek akció filmet kaptam.
A történet meglepően… mély, mint amit egy ilyen filmtől várnék, ugyanakkor nem tartogat nagy csavarókat, ezért sajnos eléggé klisés. Ezzel együtt a forgatókönyvírók munkája sem volt nagyon nehéz, így a lécet könnyedén megugrották, és egy feszes könyvet hoztak létre, amit a rendező remekül vitt filmtekercsre.
A martial arts filmeknél számomra nem is annyira a történet, mint a harci jelenetek a legkritikusabb pillanatok. De ezen a fronton sem kellett csalódnom. A jelenetek minid szépen megkomponáltak voltak és rendkívül organikusnak hatottak.
Színészi teljesítmény szintjén sajnos semmi kiemelkedő nem volt, bár azt hozzá kell raknom, hogy egyik karakter sem volt annyira megírva, hogy az adott színész meg kellett volna erőltessem magát. Ez alól csak a főszereplő, meg az apa a kivétel, akik többé-kevésbé meg is oldották a dolguk. A többiek vagy biodíszletet vagy vigyorgó tejkbetököt alakítottak.

Tetszett. Szívesen néztem volna még tovább.