Süssünk, főzzünk, filmezzünk! zóna

Gyümölcskenyér

Karácsonyi hangolódásképp megnéztem az 1997-es A Christmas Memory filmet, ami azzal kezdődik, hogy Buddy és Sook megsütnek harmincegy gyümölcskenyeret, amit aztán szétosztanak a kisvárosukban, de még azon is túl (többek közt Roosevelt elnöknek is küldenek belőle). Mivel pedig a gyümölcskenyér szintén hozzátartozik a karácsonyi hangulathoz, nyilván sütnöm kellett egy adagot.

Hozzávalók:
6 tojás
25 dkg cukor (de ennél érdemes kevesebbet, ha valami egyéb édeset teszel bele, mint pl. a birsalmasajt)
25 dkg liszt
1 csomag sütőpor
maradék vaj (kb. 10 dkg ment bele, de ezt egyébként el is lehet hagyni)
apróra tört dió
mazsola
egy alma reszelve
felkockázott birsalmasajt
apróra tört csokoládé

(A Sook-féle gyümölcskenyérben ananász és whiskey is van – azt a verziót is érdemes kipróbálni.)

Elkészítés:
Legelőször felaprítjuk a diót, csokit, birsalmasajtot, almát stb., minden apróságot, amit a sütibe szánunk. Ez a folyamat leghosszadalmasabb része, és érdemes a legelején, még a tészta kikeverése előtt megejteni.
A tojásokat szétválasztjuk; a sárgáját habosra keverjük a cukorral és a puha vajjal. Hozzáadjuk a lisztet és a sütőport. A fehérjéket kemény habbá verjük, és a lisztes masszához adjuk. Belekeverjük a diót, almát, csokit stb. A masszát kivajazott őzgerinc formába öntjük, és 170-175 fokon 35-40 perc alatt megsütjük.
Na, ehhez hozzátenném, hogy az albérlet régi, két tetőcseréppel üzemelő gázsütőjében egy óra alatt sült meg olyanra, hogy a közepe végre jó lett, az alja viszont már odakapott. Igaz, hogy nem volt őzgerincem, ezért a kuglófformában sütöttem meg, lehet, hogy ez is befolyásolta a dolgok alakulását. Tanulság: ha a közepe még folyós, de az alja már megsült, és egy atomreaktorod van sütő helyett, állítsd a formát egy tepsibe.
Azért így is dicsérték.^^

Boldog karácsonyt!

Sütőtökös kuglóf vajkaramellával

Már egy ideje szemeztem ezzel a recepttel: http://dolcevitablog.hu/2012/10/sutotokos-kuglof-2/, aztán jött Snoopy és Linus van Pelt, no meg a The Great Pumpkin, és úgy éreztem, hogy ideje megalkotni ezt a kuglófot. Ami olyan, mintha répatortát sütnél, kuglófformában. És sütőtökből.
„Mi volt épp otthon” jeligével a kicsit átalakított recept (citrommáz helyett karamell fondant került a tetejére, mert a karamell sokkal őszibb és sokkal jobban is szeretem).

Hozzávalók a kuglófhoz:
45 dkg tönkölybúzaliszt
kb. 35-40 dkg reszelt sütőtök
15 dkg barna cukor
1 csomag vaníliáscukor
1 csomag sütőpor
2 dl tejföl
1 dl olaj
12,5 dkg puha vaj
őrölt gyömbér, fahéj, szegfűszeg + reszelt narancshéj ízlés szerint

Hozzávalók a karamellmázhoz:
10 dkg cukor
1 dl víz
2,5 dkg vaj

Elkészítés:
Meghámozzuk és lereszeljük a tököt. Bekapcsoljuk a sütőt 180 fokra. Először a kuglóf száraz hozzávalóit keverjük össze (tehát reszelt sütőtök, liszt, cukor, sütőpor, fűszerek), majd a többi alapanyagot is hozzáadjuk. Egyenletes masszává keverjük, majd beleöntjük egy kivajazott-kilisztezett kuglófformába. Körülbelül 55 perc alatt készre sütjük. Addig elolvasunk két fejezetet egy könyvből vagy megnézünk egy epizódot egy sorozatból. (A tészta meg fog nőni, de nem mászik ki a formából, csak ijesztget vele.)
Tűpróbával ellenőrizzük, hogy megsült-e a kuglóf; ha igen, kivesszük hűlni. Igazából még mindig ráérünk a karamellel, mert először ki kell hűlnie a kuglófunknak, hogy majd szépen bemázolhassuk.
Időugrás a karamellhez (mondjuk elolvasunk még pár oldalt a könyvünkből):
A cukrot egy edényben világosbarnára pirítjuk, majd hozzáadjuk a vizet, és sűrűre főzzük. Az eredeti recept szerint ezen a ponton lehúzzuk az edényt a platniról, és hozzáadjuk a vajat. Na, ez nekem így gyakorlatilag összeállt vajkaramellává, úgyhogy pánikszerűen visszatoltam a még meleg platnira az egészet, és öntöttem hozzá még egy kis vizet. Végeredményben kaptam egy mázat, benne vajkaramell-darabokkal, amit rákentem a süteményre, és ettől a kuglóf nagyon rusztikus lett.
Ja, és mellette nagyon finom és nagyon puha is.