Snittblogolók zóna
Karácsonyra egy kis Hull a pelyhes kritika.
https://filmdoki.blog.hu/2018/12/26/hull_a_pelyhes_539
Nemrég elolvastam André Aciman legújabb regényét, a Nyolc fehér éjszakát, csak ajánlani tudom mindenkinek. :)
https://konyvmechanika.blogspot.com/2018/12/andre-acima…
A mai zenés kedd jóvoltából egy már 2014-ben feloszlott japán rockbandától hoztam egy remek kis számot. Nekem tetszik a stílusuk, de mindenki döntse-e maga, bejön-e neki, vagy sem. Kellemes zenehallgatást kívánok! :)
Sziasztok!
Ma megnéztük a Pókember – Irány a Pókverzum filmet, írtam is róla egy rövid bejegyzést. Ha van kedvetek nézzétek meg! :)
https://mizuvelem.blog.hu/2018/12/16/irany_a_pokverzum
Kapcsolódó filmek: Pókember – Irány a Pókverzum (2018)
Sziasztok!
Filmnéző Lehel kért fel a podcastjébe, melynek tegnap rögzítettük az első adását :) Az eleje picit talán döcögős, de aztán belelendültünk.
https://www.youtube.com/watch…
Ma zenét hoztam egy más feloszlott, taiwani lánybandától. A szám kissé fülledt, ahogy a PV is, de remélem, hogy tetszeni fog nektek. :)
Ha kedd, akkor zene. Ma pedig egy japán folk-poppertől hoztam zenét, akit az animések szerintem ismernek. Ő Akeboshi Yoshio, akitől a Wind című számot és a hozzá tartozó PV-t hoztam nektek. Jó zenehallgatást kívánok! :)
A héten kedd helyett szerdán hozok zenét, mivel a tegnapom elég zsúfolt volt. Remélem, nem gond. Ma egy 1999-ben alakult, de máig létező dél-koreai popduót mutatok be. És zenét is hoztam tőlük. Jó zenehallgatást kívánok! :)
Nem csalás, nem ámítás, megérkezett a friss „Ayumu” fejezet egy erősen +18-as jelenettel körítve! A korhatár nem viccből van kinn, tessék komolyan venni!
„– Sajnálom, Hiroki-sama! – kiáltom hangosan, majd azonnal meg is merevedek. Kiabáltam. Rákiabáltam a Gazdámra! Halálra váltan várom, mit fog most tenni velem. Ezzel már biztosan feldühítettem, hiszen újabb szabályt szegtem meg.
Várok, csak várok az erős kezekre, a pofonra, a rúgásokra, de egyik sem jön. Talán Hiroki-sama még azon gondolkodik, mi módon büntessen meg engem. A szívem a torkomban dobog, az arcom verejtékezik, miközben szaporán kapkodom a levegőt az idegességtől. Aztán hirtelen Hiroki-sama kezét érzem meg, ahogy gyengéden átölel, és magához húz. Meg sem merek mozdulni, csak bénultan hagyom az egészet.”