Snittblogolók zóna

A Pingvin fantasztikusan sikerült pilot epizódja után erős volt a gyanúm, hogy Matt Reeves-ék itt még csak itt még csak apró ízelítőt adtak nekünk az általuk megálmodott lassan önmagát felemésztő Gothamből, ahol a bűnözés sohasem egy választott életút volt, hanem sokkal inkább az egyetlen lehetséges kiút egy jobb életre. A korrupció és a szervezett bűnözés mocskától bűzlő metropoliszban a többség csak a túlélésért küzd, azonban vannak, akik ennél többre vágynak, mert úgy hiszik, az ő helyük valahol máshol van, mint ahová a sors elrendelte őket.

A teljes kritikát itt találjátok: https://www.kritizator.hu/a-szervezett-bunozes-nem-vesz…

Véget ért a világ legdrágább sorozatának A Gyűrűk Ura: A Hatalom Gyűrűinek a második évada, amely az augusztusi startjával még bizakodásra adhatott okot, mivel a látottak alapján úgy tűnt, hogy a készítőnek sikerült levetkőznie az első évad gyermekbetegségeit. Ráadásul míg az első évad tele volt logikátlanságokkal és csak a térképre tette fel a karaktereket, addig az idei szezon cselekménye felpörögött, és nem egy helyben üldögélt. Sajnos a logikátlanságokból idénre is jutott egy jó nagy batyuval, illetve az előző évad gyermekbetegségeit sem tudták teljesen levetkőzni magukról a készítők, aminek következtében rendre ugyanazokat a hibákat vétették, mint két évvel korábban.

A teljes kritikát itt találjátok: https://www.kritizator.hu/sauron-show-a-gyuruk-ura-a-ha…

Mivel végre fut a mozikban Francis Ford Coppola eddigi talán legnagyobb vállalása a karrier (sokadik) fő művének szánt Megalopolisz, így adta magát, hogy legújabb podcastünkben is az ő egyik remekművéről beszéljünk. Ám úgy gondoltuk, hogy a csontig lerágott A keresztapa és Apokalipszis most helyett érdemesebb egy relatíve kevésbé emlegetett, de hasonlóan szenzációs alkotásáról beszélgetni. Így témánk végül a két fő mű között elkészített, Arany Pálma díjas Magánbeszélgetés lett.

Roboraptor podcast: https://www.roboraptor.hu/2024/10/06/maganbeszelgetes-t…

Pár nap különbséggel három hónapja jelentkeztem utoljára, a kvázi felzárkóztató cikkemmel. Ezúttal viszont jóval egyértelműbb volt, hogy miért volt ilyen elképesztő mértékű a hír áradat. Az ok mögött a Netflix Geeked Week elnevezésű rendezvénye volt, amit idén szeptember 16-19 között rendeztek meg. Ez egy a Comic Con-hoz hasonló, mini rendezvénye a legismertebb szolgáltatónak, amikor istentelen mennyiségű infót kapunk tőlük. Nézzük is, hogy miket fogunk a jövő évben és az idei esztendő maradék három hónapja során nézni!

A teljes cikket itt találjátok: https://www.kritizator.hu/a-netflix-a-hypevonatrol-leug…

Itt most szeretném megosztani veletek a filmparódiákról szóló cikket:
https://port.hu/cikk/mozi/van-e-meg-eselyuk-a-filmparod…

„A történetnek természetesen továbbra sincs sok köze a görög mitológiához. Rengeteg benne a keresztény elem, cselekmény és filozófia tekintetében is (szerintem még Biblia adaptációkban sem emlegetik annyit a megbocsátást, mint itt, de erre még kitérek). Összekutyuljuk az idővonalat, a személyiségeket, néha az sem egészen tiszta, mennyire akarjuk egyáltalán tudomásul venni a többi, klasszikus görög hős létezését. Hérónon kívül továbbra sem látunk sok félistent, de Szerafim Ikaroszra és Odüsszeuszra is utalgat, sőt, Apollónnak is van egy pillanata, ami sejthetően negyedrészt isten szeretőjére, Hüakinthoszra utal (mikor diszkoszt vetnének, kiszáll a versenyből – a mítosz szerint véletlenül egy diszkosszal ölte meg a fiút). Egyben viszont a sorozat mentségére szól, hogy végre keblére ölelte azt, hogy mennyire eltér a forrásművektől, és elsősorban a történetre fókuszált, nem arra, hogy görög legyen. Ez pedig azt is eredményezte, hogy rengeteg karakterívet kibontott, logikusabbá tett, és a készítői mertek ténylegesen írni… Nem csak a Percy Jackson ókori átdolgozását láthattuk, hanem valami egyedibbet.”

Kár, hogy a pozitívumok nem tartanak ki az évad végéig

Nagyon sokáig húztam ezt a bejegyzést, mindig hozzáírogatva kicsit, részben mert sok minden közbejött, és egyszerűen nem volt időm rá, részben meg mert mindig eszembe jutott valami. De végre elkészült: A Zeusz vére második évadáról írtam.
https://todaywiggin.blogspot.com/2024/09/blood-of-zeus-…

Megosztottam egy újabb saját novellát a blogomon: eredetileg a GABO kiadó pályázatára írtam, de most, hogy az lezárult, már szabadon publikálhatom itt :D
Rövid, kb. 40 000 karakteres, abszurd sci-fi és fantasy novellákat vártak.

„A tábor nem banditákhoz tartozott – ez nyilvánvalóvá vált abból, hogy csak egyetlen, magas alak ücsörgött a tűz körül, szedett-vedett sátorral. Kék és ibolyaszínben játszó bőrén az ezüstfehér szeplők az égbolt csillagait idézték. Vállára hulló, sötét haja alól kilátszott hegyes füle, és a tábortűz fényénél Oli ki tudta venni a nyakában csillogó kristályamuletteket.

Mágusnak mágus. De holdtünde is.

Nem volt semmi tényleges baja a tündékkel – ellenkezőleg, nem vitatkozott a ténnyel, hogy a magas termetű, hegyes fülű kalandorok bírtak egyfajta eleganciával, ami túlragyogott szinte minden más fajt. Oli azonban már elég időt töltött az úton és elégszer kényszerült rá, hogy idegenek segítségét kérje, hogy kitapasztalja a természetüket. A legtöbbjük magányos kalandor volt, fennhordta az orrát, és általában dagadt az erszényük az ezüsttől. Egyszer megpróbált kizsebelni egyet a pénzéért – soha többet nem beszélt az esetről, mert túlságosan féltette a hírnevét. A holdtündék sosem szenvedtek hiányt semmiben, de az utolsó érméig védelmezték a vagyonukat a szerencsétlenebbül járt utazóktól. Meg aztán a hegyes fülűek kedvelték a drámát. A fiatal tolvaj megesküdött volna, hogy a csillogó szeplőkkel szinte együtt jár a tragédia. Össze sem tudta számolni, hány kitagadott nemeskölyökkel, bosszúálló árvával, és bűntudatos bérgyilkossal futott össze.

Az elméje mélyén megszólalt egy gonosz kis hang, azt súgva, hogy Edmund szerint ő maga is inkább a dramatikus, magányos kalandorok közé tartozott, akkor is, ha nem jutottak neki hegyes fülek, csillagszeplők, és nem is nőtt túl magasra.”

https://todaywiggin.blogspot.com/2024/08/sajat-iras-kin…

Újabb cikkem jelent meg a Roboraptoron, ezúttal a Sárkányok házához kapcsolódóan, de azon kicsit túlmutatva. A bejegyzésben a vérfertőzés témakörét járjuk körül a fikcióban, és azzal foglalkozunk, hogy miért problémás, ha G.R.R. Martin (vagy Masashi Kishimoto és Rick Riordan) világaiban semmi komoly következménye az ilyen kapcsolatoknak.
https://www.roboraptor.hu/2024/08/15/sarkanyok-haza-ver…

Közel két évnyi pihenő után visszatértünk Westerosra, hogy megnézhessük ezúttal milyen kalandok várnak ránk. Szerintem többek nevében beszélhetek, hogy ha azt mondom az első szezon nem kevés meglepetéssel szolgált, ugyanis visszahozta azt, amiért sokan megszerettük George R. R. Martin világát. Továbbá minderre rátett jó pár sárkánnyal ami érthető, elvégre nem véletlenül hogy a sorozat rájuk, pontosabban a Targaryenekre fókuszált. Az előzeteseket látva pedig bőven volt alapunk arra, hogy izgalommal üljünk le a képernyők elé. Csakhogy az idei évad messze alul marad a két évvel ezelőtti elődjével szemben.

A teljes kritikát itt találjátok: https://www.kritizator.hu/erotlenul-pislakolo-westerosi…

Ha már telítődtél az amcsi sorozatokkal és egy kis újdonságra vágysz, akkor érdemes kitekintened Dél-Korea irányába. A dél-koreai filmipar ugyanis már jó ideje elég jól szárnyal. A 2000-es évek óta számos, remekbeszabott filmakotással vívják ki a szakma és a közönség elismerését. Emlékezzünk vissza az áttörő sikerű Oscar-díjas Élősködőkre, amely méltóképpen koronázta meg a sokéves tartalomdömpinget. Legyen szó romantikus drámáról (Tavasz, nyár, ősz, tél… és tavasz), thrillerről (Oldboy) vagy egyéb műfajokról, be kell ismerni, hogy igencsak jól teljesítenek. A streamingszolgáltatóknak hála pedig már egyáltalán nem elérhetetlenek ezek a tartalmak.

Ha még csak ismerkedsz a koreai sorozatokkal, akkor ezt a listát neked ajánljuk: https://www.roboraptor.hu/2024/08/03/koreai-sorozat-lis…